Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-02 / 41. szám
ezek elkövetésére, illetőleg előidézésére az embereknek a nagy gazdasági munkákkal járó gyakoribb, tömeges érintkezése, a termények megérése és betakarítása, a mindinkább fokozódó drágaság, a cséplégépek működése, a nagy szárazság, a folyó vizekben való fürdés és a gyermekeknek a házon kívül végzett munka miatt felügyelet nélkül való hagyása folytán természetszerűleg gyakrabban előállott alkalmak miatt mégis eléggé nagy. A személybiztonság ellen elkövetett bűncselekmények száma 76, amelyből gyilkosság és szándékos emberölés 2—2, gyilkosság kísérlete, gondatlanságból okozott emberölés, mérgezés és halált okozó súlyos testisértés 1-1, súlyos testisértés 30, könnyű testisértés 31, méhmagzat elhalásának kísérlete 1, veszélyes fenyegetés 4 és erőszakos nemi közösülés kísérlete 2 volt. A vagyonbiztosságot 158 bűncselekmény zavarta meg és pedig két esetben sikkasztás, 4—4 esetben csalás és idegen ingó dolog rongálása, 1—1 esetben csalás kísérlete, jogtalan elsajátítás és tulajdon elleni kihágás, 138 esetben pedig kisebb-nagyobb értékek ellopása és 7 esetben ugyanaz, de betöréssel kapcsolatban. Kárt okozó tűz 119 esetben volt, amelyek következtében 28 lakóház, 3 malom, 4 cséplőgép, gazdasági és melléképületek, gazdasági eszközök, legtöbb esetben pedig buzakeresztek és egyéb takarmány-félék, néhány állat, házi bútor és ruhanemüek lettek a lángok martalékaivá. A kár azonban biztosítás révén nagyobb részben megtérült. Különösen említésre méltók a Békésen aug. 19-én és 27-én előfordult nagy tüzek, amelyek 12. illetőleg 5 háztulajdonosának okoztak érzékeny anyagi károsodást. Öngyilkosság 38-szor, annak kísérlete 4-szer és baleset 58-szor történt, amely utóbbiak közül 22 halállal végződött. Ezek mindegyike bírói vizsgálat tárgyává tétetett, mig a bűncselekmények elkövetői ellen a megtorló lépések szintén megtétettek. 111. Közgazdaság. A) Mezőgazdasá g. A termés-eredmények, a Sárrétet kivéve, kalászosokban igen jók voltak, ellenben a Sárréten, a szeghalmi járás területén kalászokban is csak gyeuge közép- terméssel kellett a gazdáknak megelegédedniök. Bár a szeghelmi járás ezen gyenge termés eredménye a vármegyei átlagot hátrányosan befolyásolta, mégis búzából kát, holdanként 34 kereszt szalma, 12 mm. szem árpából 30 kereszt szalma, 13 mm. szem, zabból 26 kereszt szalma, 8 mm. szem volt az. átlagos termés, A kapás növények a tartós szárazság miatt sokat szenvedtek úgy, hogy ezek termés-eredménye a tavaszi reményeket nem igazolta, amennyiben dohányból 7 mm., tengeriből 6 mm. és répából 100 mm. lesz megközelítőleg a termés-eredmény. A nyári mezőgazdasági munkák általában zavar nélkül folytak le, munkaadók és mezőgazdasági munkások között csak szórványosan fordultak elő súrlódások, ezek is jó részben a hatóság közbelépése nélkül békés utón nyertek megoldást, úgy, hogy a hatóságok közbelépésére s különösen a büntető rendelkezések alkalmazására alig pár esetben volt szükség. Állattenyésztésünk fellendítésére remélhetőleg eredményesen fog'hatni a kormány támogatásával megindított anyaállat-behozatal, melynek eredménye az, hogy gazdáink részint Schweitz- ból, részint Tolnából több mint 600 drb tehenet vásároltak azon kötelezettséggel, hogy ezen tehenek üsző-utódait 5 éven át logyasztási célokra eladni nem szabad. Ezen bevásárlás s az ebből eredő anyaállatoknak tenyészcélokra kötelező megtartása évek során okvetlenül állattenyésztésünknek nemcsak minőségileg, de mennyiségileg is gyarapításra fog vezetni. B) Állategészségügy. A vámegye folyó május, junius, julius és augusztus havi állategészségügyi állapotát kielégítőnek nem jelelhetem, mivel az említett 4 hónap alatt a ragadós állati betegségek a szokottnál nemcsak tömegesebb számmal, de nagyobbrészt járványos jelleggel is mutatkoztak. A betegségek nagy száma és járványos elterjedése folytán az állatforgalom és a gazdasági üzem súlyosabb korlátozást szenvedvén, úgy a betegségek—eltekintve .az általuk okozott számottevőbb elhullási veszteségektől — a közgazdasági viszonyokra igen káros hatást gyakoroltak. E közgazdasági kár a vasúti állatforgalom tetemes csökkenése mellett leginkább abban nyilvánult, hogy a hasított körmü állatok forgalma az állatvásárok betiltása folytán minden községben hosszú ideig szünetelt é,s ezen korlátozás nemcsak a ló-, de a kirakodó vásárok forgalmát is hátrányosan befolyásolta. Fent említett idő alatt elhullott a vármegye területén ragadós betegség következtében összesen 20Á nagy és 1278' darab kisebb hasznos háziállat. Az előbbiek pusztulását 's/4 részt a ragadós’ szájr és körömfájás és Va részt ‘a lépfene/ mig az utóbbiak elhullását a - Sertesörbánc és sértésvész okozta.
