Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-02 / 41. szám

18Ö. Békéscsaba község katonabeszálláso- lási, kihágási, vámosuti, báró Prónai-fóle, Békéscsabai lak rókpónztári, törzsvagyon pénztári, iparos tanoncotthon, munkássególyalap, közpónz- tári, gazdai, letéti, tiszti nyugdíj, villamos mü- alap, közkórházi, szegény és közmunkapénztári, és szabályozási alap számadásai,

187. Újkígyós község közmunka és pótadó- 1 őrlési ügye,

188. Békés községben behajthatatlanná vált ebadók törlése.

189. Csoi'vás község gróf Apponyi-féle földvételi pénztári számadása

190. Endréd község óvodaalap, takarék- magtár, tartalékalap, letéti és szegénypénztári alapok számadása.

191. Békósszentandrás Hacker Jánosné-alap, kőzpónztári, község törzsvagyonpónztári, szegény- pénztári, utcaszabályozási, munkássególyalap, közmunkaalap, letótialap, gazdai és fogyasztási adópénztári számadásai.

192 Gyónta község fogyasztási adó, gazdai, kertalap, letéti, tartalékalap, közmunka, köz- pénztári és szegénypónztári alap számadásai.

193. Tótkomlós község szegénypónztári számadása.

194. Mezőberóny község szegénypónztári, fogyasztási, kölcsöntőkealap, munkássegély, betonjárda, közmunka, népkerti, szabályozási, Kos- suth-szobor, téglagyári és letéti alap pénztári, gazdai számadásai.

239 — 1911. eln. szám. Békésvármegye alispánjától.

Tekintetes törvényhatósági bizottság!

A vármegye közügyéiről és az 1911. évi május havi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXi. törvénycikk 68. §-ának s. pontja értelmében a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A közegészségügy általában eléggé kielégítő volt és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva csak annyiban jobb, amennyiben az uralkodott hevenyragadós bajokban történt megbetegedések száma 207-el volt kevesebb.

Míg ugyanis 1910. év május hó 1-től egész 1910. év szeptember hó 1-ig terjedő időszak alatt hevenyragadós bajban beteg lett 1244 egyén és meghalt 106, addig az 1911. év május hó 1-től egész 1911. év szeptember hó 1-ig terjedő időszak alatt megbetegedett különféle hevenyfertőző bajban 1037 és meghalt 136, vagyis 13 százalék.

A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegiilt:

a) diphteriában

160

egyén

, meghalt 28

17

%

b) vörhenyben

412

»

67

16

%

c) kanyaróban

329

»

»

23

6

°/o

d) hasi hagymázban

70

»

11

15

%

e) szamárköhögésben

55

7>

»

5

9

%

f) vérhasban

3

1

33

%

g) gyermekágyi lázban

1

»

1

100

%

h) bárányhimlőben

—

—

—

—

—

—

Összesen

1037

egyén,

meghalt

136

13

%

A feltüntetett adatok igazolják, hogy hevenyragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó betegség, amely egymagában valamennyi hevenyfertőző bajban történt megbetegedésnek több, mint egyharmadát tette. Bár a betegség a vármegye legtöbb községében mutatkozott, tömegesen azonban csak Békéscsaba, Endrőd, Füzesgyarmat, Tótkomlós községekben és Gyula városban lépett fel. A betegség lefolyása enyhébbnek mondható, mit igazol az ebben történt elhalálozásnak alacsonyabb százaléka.

A diphteriások száma 160 volt a múlt év hasonló időszakának 277 megbetegedésével szemben. Ezt a nagyobb arányú csökkenést a múlt évben kiadott, annak a rendelkezésnek tudom be, mellyel a községi orvosokat a diphteria ellenes vérsavónak úgy óvó, mint gyógyító célból való kiterjedt használatára utasítottam. Az eredmény azt mutatja, hogy a diphteriában megbetegedettek 63 százaléka részesült oltásban és ezeknek a halálozási százaléka csak 9 százalék volt, ami nem kicsinyelhető siker. Diphteria ellenes gyógysavval beoltottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 102 egyént, akik közül meggyógyult 92, meghalt 10, 9 százalék. Endrődön két esetben a védőoltást sikerrel végezték.- 251 -