Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-07 / 37. szám
Ez u műszaki felülbírálás tehát a rendezett tanácsú városnak vagy községnek az általa tervezett építkezés keresztülvitelére irányuló elhatározása és az építkezésre vonatkozó költségvetés elsőfokon megállapítása után következik be, a tervezett építkezés méreteire és terjedelmére tekintet nélkül minden esetben foganatosítandó. Minthogy azonban ez a műszaki felülbírálás egy részt a célt fokozottabb mértékben szolgálja, akkor ha a felülbírálás a dolog természetes rendje szerint a rendezett tanácsú városnak, illetőleg a községnek az építkezés keresztülvitelére irányuló határozása előtt történnék, az építkező város, illetőleg község akkor, amikor az építkezés mikéntje fölött dönt, már biztos alapra fektetett költségvetéssel rendelkezhetik s minthogy másrészt egyszerűbb építkezésnél műszaki felülbirálaíra nincs is feltétlen szükség, a fent megjelölt 1899 évi 65B06. B M. számú körrendeletét a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértő lég hatályon kívül helyezem. Egyúttal elrendelem, hogy ezentúl a rendezett tanácsú városok és a községek mindazon esetekben, melyekben az építkezés keresztülvitelét tervezik, akár uj építkezésről, akár átalakítási munkálatokról legyen szó, moly az 1884 XVII. törvénycikk alapján 1884. évben a földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniszter által 46188. szám alatt kiadott rendelet 3. §-a értelmében a kőművesmester önálló hatáskörét meghaladja, mielőtt az építkezési tervet és költségvetést érdemi tárgyalás alá vennék és a munka kivitele iránt határoznának, az általuk magán szakértő, illetőleg ott, ahol van, a városi vagy községi műszaki hivatal által készített építési tervet és költségvetést előzetes műszaki megvizsgálás végett a területileg illetékes áliamépitószeti hivatalhoz terjesszék be. Az államépitészeti hivatalok műszaki bírálása az épületek alaprajzának célszerű és gazdaságos megoldására és az épületnek biztonsági és építészeti szempontból helyes szerkesztésére, valamint az előirányzott munkák megfelelő körülírására terjed ki ós a községekre semmiféle költséggel nem jár. Felhívom a vármegye közönségét, hogy ezen rendeletemet tegye közzé ós jövőre a fent körülírt tekintetek alá eső építkezések közül csak azokat vegye vagyonfolügyeloti szempontból az 1886- XXII. törvénycikk 24. §-a alapján érdemleges tárgyalás alá, melyek a fentebbi rendelkezéseknek megfelelő előzetes műszaki elbírálásában részesültek. — Buda- jnesten, 1911. évi augusztus hó 8-án — A miniszter helyett: Jákabffy s. k., államtitkár. — 230 Járási főszolgabirák. Gyula város tanácsa, mint első fokú iparhatóság. 15551—1911. ikt. sz. — Építkezéseknél 20-nál több munkás alkalmazása esetén az építkezésnek a kir. iparfelügyelőnek való bejelentése. — A kereskedelemügyi m kir. miniszter ur alábbi rendeletét tudomásvétel ós szigorú alkalmazkodás végett közlöm. — Gyula, 1911. évi augusztus hó 31-én. — Ambrus Sándor alispán. 44309—VI/D—1911. K. M. számú körrendelet. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy az első fokú iparhatóságok nagyrésze a hivatali elődöm 1898. évi junius hó 4-ón 71553-1897. sz. alatt kelt rendeletében megállapított azon kötelezettségének, hogy a területükön folyamatba tett minden olyan építkezést, melynél húsz munkás van foglalkoztatva, az illetékes kerületi iparfelügyelőnek késedelem nélkül jelentsék be, vagy ópenséggel nem, vagy csak nagy késve és hiányosan tesz eleget- Felhívom ennélfogva, hogy a hatásköre alá tartozó elsőfokú iparhatóságokat jelzett kötelességük pontos, ós lelkiismeretes teljesítésére utasítsa. — Budapest, 1911. évi augusztus hó 22-én. — A miniszter rendeletéből: Papp s. k. miniszter1 tanácsos. Gyula város polgármestere Járási főszolgabirák. 15493 — 1911. ikt. sz. — Kemény Károly állatorvos oklevele. — Kemény Károly békési lakos álatorvos oklevelét bemutatván, felhívom Címeteket, hogy ezen körülményt hatóságuk területén az 1888. évi VII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet 300. §-a értelmében közhírré tenni szíveskedjenek. — Gyula 1911. augusztus hó 30-án. Ambrus Sándor, alispán.
