Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-07 / 37. szám
20. § Teljesen árvák, vagy azok kik a jelen szabályrendelet értelmében ilyenekül tekintendők a 18. §-ban meghatározott összegnél fokozottabb nevelési segélyben részesülne k, tekintett nélkül azon körülményre, hogy az elhalt atya nyugdíjazásban, vagy az elhunyt anya segélyben részesült volt, mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő. Ezen nevelési segély a tényleges nevelési szükséghez képest az igazgató választmány javaslatára a közgyűlés által és pedig a mennyiben a rendes nevelési járulékot meghaladja belügyminiszteri jóváhagyástól feltételezetten szavaztatik és állapittatik meg. 21. §. A nyugdíjintézet részesének tudományos vagy művészeti pályán haladó árvája, a mennyiben arra az alap kétségtelenül képes, a nyugdíj alapból rendkivülilcg is segélyezhető azon esetben, ha az ily árva képzettsége, szorgalma és feddhetlen magaviseleté kétségbe vonhatlan adatokkal igazoltatik. A rendkívüli segély megadása és mérve felett az igazgató választmány ajánlatára a vármegye közgyűlése határoz és a segély a 19. §-ban megjelölt életévet meghaladott korra is kiterjesztethetik, de a 24. életévet meg nem haladja. A közgyűlés határozatához belügyminiszteri jóváhagyás szükséges. 22. §. A segélyre jogosított özvegyek és árvák a sególypónzt egyenlően megkapják a férj, illetve apa után, akár tettleges szolgálatban, akár nyugdíjazott állapotban halt is az el. Ha azonban a férj nyugdíjazott állapotban halt el, az özvegy és gyermekek járandósága sem egyénenként, sem együtt véve nem lehet nagyobb, mint az a nyugdíj, melymt a férj élvezett. £ 23 §• Özvegyek és atyátlan árvák ellátási igénye az atya halálával újszülötteknél a születés napjával, szülőtlenekül tekintendő árvák ellátási igénye mindkét szülő elhaltéval, s esetleg azon nappal áll be, melyen az anyának nyugdijigónyro bármely okból megszűnik. 24. §. A folytonos özvegyi ellátásra és a nevelési járulókra való igény megszűnik: 1. az özvegyi nyugdíjra nézve, ha a<z özvegy ismét férjhez megy vagy meghal, 2. árvákra nézve általában, ha a szabályszerű kort elérik vagy meghalnak, 3. ha az árva oly közhatósági ingyenes ellátásban részesül, melynek értéke a nevelési járulékot meghaladja, vagy ha a leánygyermek férjhez megy, de ezen nevelési járulókhoz való igény újból feléled, ha az ingyenes ellátás 'a 20. §-ban előirt kor elérte előtt megszűnik, 4. ha az árva valamely büntetendő bselekmónyért hivatal vesztésre ítéltetik, vagy 6 hónapnál hosszabb ideig tartó szabadság vesztésre Ítéltetik, 5. atyátlan árváknál azon nappál, midőn az anya elhal, férjhez megy, vagy bármely okból nyugdija megszűnik, a midőn az árvák a szülőtlenekül tekintetendő árvák magasabb nevelési járulókra nyernek igényt, 6. teljesen árváknál vagy azoknál, kik a jelen szabályrendelet értelmében ilyenekül tekintetendők, ha az anya nyugdíj igénye fóléledvón, az atyátlan árvák számára meghatározott nevelési járulók kezdődik. 25. §. Az özvegyeknek állandó ellátása férjhez menetele esetén megszűnik ugyan, de újra feléled ha özvegységre jut, mely esetben az első férje után élvezett özvegyi ellátását ha arra a szabályrendetben megállapított feltételek még mindig megvannak, második férjének halála napjától kezdve kapja. Az újra férjhez ment özvegy kérheti, hogy nyugdija a nyugdijintózeti alap által megváltassék. A megváltási összegét a nyudijintózeti igazgató választmány véleményének meghallgatása után a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapítja meg, mely megváltási összeg azonban a megváltandó özvegyi nyu'gdij 2 évi összegénél nagyobb nem lehet. Az ez iránti kérelem az özvegy fórjhozmenetele napjától számítandó egy óv alatt adható be, azontúl megváltásnak helye nem lehet. Megváltás esetében a nyugdíj iránti igény a megváltási összeg visszafizetése mellett sem szerezhető újra meg. A megváltás a gyermekek nevelési járulékát nem érintik. A megváltás csak akkor engedélyezhető, ha az özvegy hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolt egészségi állapota olyan hojgy remélni lehet, miszerint még legalább két évig elölhet. Gyermektelen özvegyek, ha várandós állapotba nincsenek, ellátási igényük megvált fását szabadon kérhetik, oly özvegyek azonban, akiknek ellátatlan gyermekük van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni. IV. A nyugdíj és segélyezési alap 26. §. A nyudij alap tőkéjét képezi a törvényhatósági közgyűlés által az 1883. és 1898. években megszavazott 3—3 összesen. 6 százalékos pótadó összege, valamint annak mindennemű szaporulatai. Az alaptőke összege érintetlenül fenntartandó és fel nem használható. A) Az alaptőke gyarapítására szolgálnak :- 226 —
