Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-01 / 24. szám
152 megyei alkalmazottaknál azok a gyermekek, akik önálló keresettel bírnak, magukat önállóan el tudják tartani, számításba nem vétetnek. Éhez képest a vármegye alispánja által áz összes vármegyei alkalmazottakról készített s azok hivatali állását, családi állapotát, ellátott, elláttatlan gyermekeiknek számát, törzsfizetésüket s ezen adatoknak megfelelő drágasági pótlék % - át és összegét feltüntető kimutatást, a drágasági pótlékban való részesítés alapjául elfogadja és az ezen kimutatás szerint végösszegben 45,373 korona 28 fillért kitevő drágasági pótlék összegének fedezéséről olyképpen gondoskodik, hogy ennek az összegnek fedezésére a gyulai kir. pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által, vármegye katonaelszállásolási pótadóalapnak 191U. évre összeállított számadási zárlata szerint mutatkozó 71,306 korona 83 fillér maradvány összegét jelöli meg. JEelkéri a m. kir. Belügyminiszter urat, hogy ezen határozatát, katonaelszállásolási alap zárszámadására vonatkozó 357. bgy. számú határozatával együtt ily módon jóváhagyni kegyeskedjék. Egyben kimondja a vármegye^ törvényhatósági bizottsága a kiküldött bizottság javaslatához képest, hogy mindaddig, mig a jelenleg érezhető drágaság tart, illetve a vármegyei alkalmazottak státusrendezése be nem következik, a a vármegyei alkalmazottak fizetésének állandó rendezése, avagy további drágasági pótlékban való részesítése kérdésének további tárgyalására ugyanazt a bizottságot küldi ki s felkéri, hogy javaslatát a vármegye őszi közgyűlése elé szíveskedjék előterjeszteni s ugyanakkor szíveskedjék javaslatot tenni, a vármegyei dijnokoknak lakbér iránti kérelem tárgyában is. Ordó György nyugalmazott vármegyei hivatalszolga drágasági pótlók iránti kérelmét a törvényhatósági bizottság nem teljesítheti, mert a nyugdíjazott vármegyei alkalmazottakat, drágasági pótlókban egyáltalában nem részesíti, de különben is folyamodónak 612 korona nyugdija lóvén, amely összeg nagyobb, mint Gyula városnál tényleges alkalmazásban lévő hivatalszolgák és rendőrök évi fizetése, a törvényhatóság nem látja még azt sem indokoltnak, hogy folyamodó küiön kegydijban rószesittessók. Ezen vóghatározat mint közérdekű a vármegyei Hivatalos Lapban közhírré teendő s ennek megtörténte után netán beadandó felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. A határozatnak a Hivatalos Lapban történt közhírré tétele az összes érdekelt vármegyei alkalmazottakra nézve olyavnak tekintetik, mintha a határozat részükre külön kózbesittetett volna és igy az összes érdekeltekre nézve a f'elebbezósi határidő a közhírré tétel 8. napjától számított 15 napon belül lejár. A határozat kiegészítő részét képező kimutatásban foglalt s az egyes vármegyei alkalmazottakra vonatkozó adatuk az érdeklődők által a közhírré tétel és a feleb- bezósi határidő alatt a vármegyei kiadóhivatalban megtekinthetők. Erről közhirrótótel, felterjesztés és további eljárás végett a vármegye alispánja, Ordó György nyugalmazott hivatalszolga és a a kir számvevőség értesittetnek. — Kmft. Kiadta: Kiss László, vármegyei tb. főjegyző. III. / Általános jellegű, ele további intézkedést nem igénylő rendeletek. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. 9684—1911. ikt szám. — Útlevél kiadása iránti kérdőmhez munkadijjegyzék csatolása. Felhívom Címeteket, hogy a 111736—910 B. M. számú rendelet értelmében a munkád ij- jegyzókot a kivándorlási engedély elnyeréséért folyamodók kérvényeihez minden esetben csatolják s azt idézett rendelet értelmében a járási főszolgabíróval láttamoztassák. A munkadijjegyzékbon felsorolandók a munka- és bólyegdijak. Ezen utóbbikra nézve jövőbeni miheztartás végett megjegyzem, hogy a hadkötelesek kérvényei a 82027—906. B. M. számú körrendelet szerint az illeték díjjegyzék 14. tételének 5, pontja alatt foglaltak értelmében bólyegmentesek, ellenben az 1909. II. t.-c 2. §-ának b. puntjában említett 17-ik életévüket betöltött, de még nem hadköteles itjak kérvénye bólyegköteles. — Gyulán, 1911. évi május hó 27-ón. — Ambrus Sándor, alispán.