Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-06 / 15. szám
— 101 Úgy az alispáni jelentésnél mint általában minden egyes tárgynál bárkit is csak egyszer illet a szólás joga, másodszori felszólalásnak csak a közgyűlés külön engedelmóvol vaD helye. Alispán ós előadó azonban a szavazás előtt bármikor felszóllalhatnak. A szőnyegen levő tárgytól eltórőlcg más tárgyról szóiani nem szabad. Bármikor szót kérhetnek azonban azok, a kik napirendet indítványozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavaik félremagyarázását helyre igazítani és a közgyűlés ügyrendjére hivatkozni akarnak. VI. Ha a szólásra senki sem jelentkezik, elnök a tanácskozást befejezetnek nyilvánítja, A vita berekesztése után az alispánnak és az indítványt tevőnek mindenesetben szóllási joga van, a melynek esetleges igénybevétele után elnök a vita lényegét összegezi és a közgyűlés által is elfogadott kérdést szavazásra bocsátja és a szavazást a törvény értelmében foganatosíttatja. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel, vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés vagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni Első sorban az állandó választmány javaslatát kell szavazás alá bocsátani. Ennek el nem fogadása esetén, az indítványok közül az jön szavazás alá, a mely az állandó választmány javaslatához legközelebb áll, ba ez sem fogadtatnék el, következnek az ugyanezen elv szerint a többi indítványok, végül az ellen indítvány. A közgyűlés hatásköréről a szavazás módozatairól a határozatok mikénti hozataláról az 1886 évi XXI. t,-cikk 47., 49., 53. §§ ai intézkednek. VII. Az elnök pontosan a kitűzött időben nyitja meg az ülést ós belátása szerinti időben rekeszti be azt, ő vezeti a tanácskozást, az ennek tárgyától eltérőket s azokat kik ne talán személyeskedésbe bocsátkoznak, vagy a tanácskozási illemet sértik, tárgyra vagy rendro u’asitja, a rendre utasítást meg nem figyelőktől a szót megvonja, úgyszintén rendre utasítja azokat is, a kik közbeszólásaikkal a szónokot zavarják, vagy zajongással a szólás- szabadságot veszélyeztetik. A szóksórtósi kereset meg indítványozása után a szavazás tartamára illetőleg a kérdés befejezéséig a hallgatóság a tanácskozási teremből eltávolitandók. VIII. A törvényhatóság közgyűlései nyilvánosak. A gyűlési terembe a gyűlés tartama alatt csupán a megyebizottsági tagok, a tisztviselők és a szolgálatot teljesítő vármegyei alkalmazottak bocsájthatók be. A házfelügyelő bötelessége ügyelni arra, hogy mások a gyűlés tartama alatt a terembe ne tartózkodjanak, s ha jogosulatlanul lát bárkit is benntartózkodni, azt távozásra illedelmesen felszóllitani, sikertelen felhívás esetén kivezetni tartozik. A hallgatóság számára a karzat jelöltetik ki oly célból, hogy a hallgatóság ezen rószükro kijelölt helyre utasittassók, a gyülésterem ajtaihoz a vármegyei szolgák állitandók. Ha a hallgatóság közboszólásaival tetszésének, vagy nem tetszésének kifejezéseivel a tanácskozást zavarja, s az elnök megintóse folytán sem csendcsenik le, a hallgatóság az elnök rendelkezésére eltávolíthatóÜnnepélyes alkalmakkor kivételesen a hallgató közönség az ünnepély tartamára bebocsájtható a gyűlés terembe is, de ott elkülönitve helyezendő el ós az ünnepély befejezése után, a rendes tárgyalásokra való áttérés előtt távozni köteles. Annak megállapítása, hogy ilyen kivételes esetekben kik bocsáttassanak be, miként helyeztessenek el, s mikor kötelesek távozni, valamint az esetleges eltávolításuk iránti intézkedés az elnök jogköréhez tartozik. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 19. §. A közgyűlésről vezetett jegyzőkönyv, ha a gyűlés több napig tart, a másnapi ülésben első tárgyként a közgyűlés által az utolsó napi ülésről vezetetett jegyzőkönyv pedig, valamint a csak egy napon tartott közgyűlési jegyzőkönyve is az arra kitűzött hitelesítő közgyűlésben hitelesíttetik. A hitelesítő közgyűlés napja, helye ós órája az utolsó napi ülésen kihirdetendő ós a hitelesítés nyilvánosan eszközlendő. A hitesitós körül netán felmerülhető vita csak a jegyzőkönyv szerkesztésére vonatkozhat, azonban a jegyzőkönyv tárgyát képező ügy érdemét nem érintheti akként, hogy a határozat megmásitását vonja maga után. Ezen szabályrendelet életbeléptével a 188—1903. bgv. 7904—1903. ikt. számú vármegyei hatályát veszti. Kelt Bókósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1910. évi december hó 30. napján és folytatva tartott rendes közgyűlésében. Ambrus Sándor, s. k. alispán. 21293—1911, II. b. II. kir belügyminiszter. Jóváhagyom. Budapest, 1811. március hó 14 A miniszter meghagyásából : Rakovszky s. k. miniszteri tanácsos.
