Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-04-01 / 13. szám
I. Szabályrendeletek. Közérdekű határozatok. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. Szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről szóló módosított szabályrendelet. 4791—1909. ikt. szám. — A m. kir. fpldmivelósügyi miniszter ur a vármegye szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről szóló 313- bgy. 8219—908. ikt. szám alatt alkotott módosított szabályrendeletét azzal a szakszerű helyesbítéssel hagyta jóvá, hogy a 2. §. első bekezdésében „nyugati fajú bikák" kifejezés helyett: „piros tarka hegyi fajtájú bikák" szavak veendők fel. A szabályrendeletet egész terjedelmében közhirrótétel s végrehajtás végett közlöm. Gyulán, 1909. évi márczius hó 22-én. Alispán helyett: D r. D a i m e 1, várm. főjegyző. 313. bgy. 8219—1908. ikt. szám. SZABÁLYRENDELET szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről. 1. §. Békósvármegye területén a községek és azon magánegyónek tulajdonát képező bikák, kanok és kosok, akik azokat mások állatainál is tenyésztésre használják, évenként megvizsgáltatnak. Minden község, mindazon apaállat tulajdonos, aki apaállatait köztenyésztósi czólra is szándékozik használni, köteles apaállatait évenként január hó 31-ik napjáig, az azután beszerzetteket azonnal a járási főszolgabírónak (polgármesternek) bejelenteni. 2. §. Szeghalom, Füzesgyarmat és Körösladány községek közös gulyáiban csak magyar fajú tenyészbikák használhatók; amennyiben azonban a most nevezett községekben levő nyugati fajú tehenekből külön gulya alakittatik, abba kizárólag tenyészigazol- ványnyal ellátott piros tarka hegyi fajtájú bikák hajtandók ki. Egyszersmind feljogosit- tatnak a nevezett községek s az ezen községekben lakó egyesek, hogy tenyószigazol- ványnyal ellátott, piros tarka hegyi fajtájú bikájukat másnak kizárólag nyugati fajú tehenéhez fedezésre átengedhessék. A vármegye többi községeinek közös gulyáiban csak piros tarka hegyi fajtájú tenyészbikák használhatók. Ott azonban, a hol magyar fajtájú szarvasmarhák tenyésztése általánosabb s ily fajtájú tehenekből külön gulya alakittatik, e külön gulyában kizárólag tenyészigazolványnyal ellátott magyar fajta bikák hajtandók ki. Egyszersmind feljogosit- tatnak az ezen bekezdésben jelzett községek s az azokban lakó egyesek, hogy tenyósz- igazolványnyal ellátott magyar fajta bikájukat másnak, kizárólag magyar fajta tehenéhez fedezésre átengedhessék. 3. §. Minden községben legalább 50 tehénre egy tenyészbika, legalább 40 koczára egy kan és legalább 60 anyajuhra egy köss kell, hogy essék. Ha valamely községben a kellő számú apaállat nincsen meg, a hiányok beszerzéséről az 1894. évi XII. t.-cz. 25. §-a értelmében a község, illetve a mezőgazdasági bizottság közreműködése mellett hivatalból a járási főszolgabíró gondoskodik. A községi elöljáróságok kötelesek a nőivarú tenyészállatoknak utolsó deczember havi összeírását mindannyiszor a tenyószapaállat-vizsgáló bizottság elé terjeszteni. 4. §. Az apaállatok vizsgálatát a járási mezőgazdasági bizottságnak e czólra alakított küldöttsége teljesiti és pedig a mezőgazdasági bizottság által a bejelentett apaállatok számához és a közlekedési viszonyokhoz képest meghatározott községekben a járási főszolgaBÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési díj egy érre 15 korona. Hirdetési dij minden szó után 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. XII. évfolyam. tiyula, 1909. április I. 13. szám.
