Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-02-18 / 7. szám
— 35 — megnyitása, az ezzel kapcsolatos kisajátítási egyezségek s kölcsön felvétele tárgyában. 64 Köröstarcsa község határozata 85000 kor. kölcsön felvétele ügyében. 65 Mezőberény község képviselőtestületének határozata a templomzugi birtok után kivetett vármegyei útadó mikénti fizetése kérdésében. 66 Köröstarcsa község és Puskás Gáspár, valamint Szőllősi Albert és neje között kötött kisajátítási egyezség. 67 Vésztő község határozata 82000 korona záloglevélkölcsön felvétele tárgyában. 68 Daróczy Mihályné felebbezése a dobozmegyeri szülésznői állás betöltése ellen. 69 Szarvas község határozata a község tulajdonát képező »Farkas« épület átalakítása tárgyában. 70 Cs. Nagy Imre és társai, valamint Mező Sándor felebbezése Szeghalom községnek a Kutasi Pál előfogatos istállóbérét elengedő határozata ellen. 71 Köröstarcsa község 85000 korona kölcsön fölvételének jóváhagyása tárgyában hozott határozata. 72 Békés községnek a békési tejszövetkezet kérelme tárgyában hozott határozata. 73 Gyula rt. város és a ref. egyház között kötött adásvételi szerződés. 74 Békés község és Pálfi Sándor, valamint .lakab István között kötött adásvételi szerződés. 75 Szeghalom község és özv. dr. Nagy Sán- dorné között kötött adásvételi szerződés. 76 Szeghalom község és dr. Nagy Imre között kötött adásvételi szerződés. 77 Gyula rt. város 1909. évi közpénztári költség előirányzata. 78 Községi számadások. 79 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. 21 — 1909. eln. szám. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és az 1908. évi deczember havi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-ának s) pontja értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő, kiterjeszkedvén a múlt 1908. év folyamán tapasztalt viszonyok általános vázolására is. I. Közegészségügy. 1. A közegészségügy kielégítő volt és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva jobb is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés száma 942-vel volt kevesebb. Mig ugyanis az 1907. évi november hó 15-től egész 1908. év február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajokban beteg lett 1425 egyén és meghalt 118, addig az 1908. év november hó 15-től egész 1909. óv február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 48B és meghalt 80, (16%). A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett : a) diphteriában 158 egyén, meghalt 41 (25%) b) vörhenyben 165 » » 28 (16%) c) kanyaróban 72 » » 1 ( 1%) d) hasihagymázban 72 » » 18 (25 %) e) bárányhimlőben 16 » » — Összeg : 483 egyén, meghalt 80 (16 %) A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, amely azonban elég szelíd lefolyása mellett javarészt csak Békéscsaba, Kétegyháza, Körösladány községekre szorítkozott. Emelkedett a diphteriások száma, mig a kanyarósoké és a hasihagymásoké tetemesen csökkent. A heveny ragadós bajok egyéb kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek.
