Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-02-11 / 6. szám
XII. évfolyam Gyula, 1909. február II 6. szám BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij egy évre 15 korona. Hirdetési dij minden szó ütőn 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. in. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. M. kir. és helyhatósági állatorvosok. Tavaszi haszonállat vizsgálat. 1405/1909. szám. A földművelésügyi m kir. miniszter urnák alábbi rendeletét másolatban tudomás és szigorú miheztartás végett kiadom. Egyben utasítom az első fokú állategészségügyi hatóságokat, hogy a folyó évben az 1901. évi 104300. számú földmivelósügyi m. kir. miniszteri rendeletben előirt módon tartandó tavaszi haszonállat vizsgálatokra az összes előkészületeket tegyek meg és a vizsgálatok idejéről a törvényhatósági m. kir. állatorvost idejekorán értesítsék. A járási m. kir. állatorvosokat is külön utasítom, hogy tavaszi beutazásukról útiterveiket lehetőleg úgy állítsák össze, hogy a vizsgálatokon jelen lehessenek és a részükre előirt ellenőrzést és vizsgálatokat a legnagyobb alapossággal és körültekintéssel végezzék. — Továbbá különös figyelemmel legyenek a haszonállat összeírások pontosságára és az állatösszeirási lapok helyes kitöltésére. Gyulán, 1909. évi február hó 2-án. Ambrus Sándor, alispán. 14500/III—3. 1909. számú F. M. körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak (Bereg, Máramaros, Liptó, Ugocsa, Árva, Borsod, Esztergom, Gömör és Kishont, Heves, Pozsony, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Turócz, Zemplén és Zólyom vármegyék, Budapest székesfőváros és Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott város kivételével). A ragadós állatbetegségek, de főképen a ragadós száj- és körömfájás elleni sikeres védekezés érdekében m. évi január 16-án kelt 8200. számú rendeletemmel az iránt intézkedtem, hogy az 1908. évi tavaszi haszonállat vizsgálat alkalmával a hasított körmü állatok is darabonkint pontosan megvizsgáltassanak s ez által a netalán titkolt betegségi esetek idejekorán felfedeztessenek és az eltitkolásokból származó veszélyeknek eleje vétessék. A vizsgálatoknak megvolt az a megnyugtató eredménye, hogy a betegség elleni védekezésnél nem kellett az eltitkolásokból eredő kiszámíthatatlan esélyektől tartani s a kedvező eredményű vizsgálatok után remélni lehetett, hogy a ragadós száj- és körömfájás terjedésének sikerülni fog gátat vetni. A betegség a lefolyt évben nem is terjedt el nagyobb mértékben s csak egyes olyan helyeken fordult elő több községben, a hol a betegség késedelmes bejelentése vagy pedig eltitkolása folytán arról a hatóság idejében nem értesült, vagy pedig a hol az elrendelt óvintézkedéseket nem tartották be. A kellő eróllyel alkalmazott intézkedéseknek azonban mindenütt meg volt a kellő eredménye és a betegség már abban a három vármegyében is szünőfólben van, a hol legutóbb előfordult. A jelenlegi kedvező állategészségügyi viszonyokra és arra a körülményre való tekintettel hogy a ragadós száj- és körömfájástól az ország nagy része a múlt évben is mentes volt, nem találtam szükségesnek, hogy a hasított körmü állatok az egész ország területén folyó évben is darabonként megvizsgáltassanak, hanem elegendő lesz ezen szigorú vizsgálatot a folyó évben csak azon helyeken végrehajtatni, a hol a múlt évben ragadós száj- és körömfájás előfordult, vagy pedig a hol a viszonyok az ilyen vizsgálatokat más okból teszik indokolttá. Elrendelem tehát, hogy a törvényhatóság területén a haszonállat vizsgálatok íolyó évben az 1901. évi 104300. számú rendeletemben előirt módon tartassanak s felhívom a törvónynatóságot, sürgősen intézkedjék az iránt, hogy a vizsgálatok pontos meg
