Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-18 / 43. szám
289 Minden az alapot érdeklő utalványozást az 1902. évi III. t.-cz. 7. §-ában gyökeredző kizárólagos jogánál fogva a vármegye alispánja teljesiti. 39. §. A nyugdíjalap a vármegyei pénzek kezelésére nézve fennálló szabályok szerint a vármegye székhelyén levő állampénztár által kezeltetik, az évi számadásokat a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség készíti el és az igazgató-választmánynak beadja, mely véleményének kíséretében azokat véghatározat hozatal végett a törvényhatósági közgyűlésnek beterjeszti. 40. §. Az igazgató-választmány illetőleg annak elnöke köteles gondoskodni, hogy a számadások a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által minden évben legkésőbb márczius hó 1-ső napjáig elkészíttessenek, hogy a tavaszi közgyűlésre beterjeszthetek legyenek, köteles lévén az igazgató-választmány ez alkalommal az alapot közvetve, vagv közvetlenül érdeklő körülmények iránt is a vármegyének jelentést tenni. A szabályrendelet megalkotásánál figyelemmel volt a vármegye közönsége a tiszti nyugdíjalap fizetőképességére s a dijnokok érdekében is elment addig a határig, amelyen túl — a nyugdíjalap jól felfogott érdekében — több kedvezményt már nem hozhatott, A szabályrendelet 6. §-ában a dijnok nyugdijat, 15. §-ában az özvegyi nyugdijat. 18. §-ában pedig az igényjogosult gyermekek nevelési járulékát állapította meg. Végkielégítést a bizottság azért nem állapított meg, mert ez a nyugdíjalapot esetleg jelentékeny megterhelésnek tenné ki, másrészt pedig az eddigi tapasztalat szerint a dijnok 6 7 évi szolgálat után kezelőnek neveztetvén ki, végkielégítésre való jogcímét úgyis megszerzi. A 15. §-ban az özvegyi nyugdíj megállapításánál az 1200 koronát azért emelte fel 1800, illetve 1600 koronára, mert a nap-nap után emelkedő drágaság miatt az özvegyek nyugdijukból megélni képtelenek. A megváltozott megélhetési viszonyokkal indokolja a gyermekek nevelési járulékát módosító 18. § a is. A 38. §. második bekezdésében azért kellett az alispánt az özvegyi nyugdíj és nevelési járulék kiutalványozására felhatalmazni, mert azokat a törvényhatóság állapítván meg, gyakran megtörtént, hogy az igény megnyílta után csak hónapok elteltével tartott a bizottság gyűlést, s igy az özvegy és árvák nélkülözéseknek is lehettek kitéve. A szóban levő járulékok megállapítása természetesen csak a törvényhatóság joga körében marad. Ezen határozat közérdekű lévén, a vármegyei hivatalos lapban közhírré teendő s a szabályrendelet 4 példányával együtt, megerősítés végett a m. kir. belügymiuister úrhoz felterjesztendő. Erről felterjesztés végott a vármegye alispánját értesíti. — Krnft. Kiadta: M o 1 d o v á n y i, várni, aljegyző. Főszolgabirák és polgármester. Községi elöljárók. Yiimdijnk felemelése a szeghalmi, köröslatlányi és fiizesgyarmati vámosiakra. 18779—1909 — A törvényhatóságnak alábbi határozatát a vármegyei ügyviteli szabályrendelet 155. § a értelmében való szabályszerű közhírré tétel végett azzal közlöm, hogy az ellen közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt felebbezésnok van helye. — Gyula, 1909. november 5. Ambrus Sándor, alispán. KIIRT CIKK. Békósvármcgye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1909. évi október hó 11. ós következő napján tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 543- bgy. 14150. ikt^sz. ~ 1909. A vármegye alispánjának előterjesztése a szeghalmi, körösladányi ós füzosgyarmati vasúti állomáson gyakorolt kövezotvámszedósi jogok érvényesítésénél alkalmazásban levő vámdijtótelek felemelése tárgyában. A törvényhatósági bizottság utalással 52/908. bgy. számú határozatára, ezúttal újból kijelenti, hogy a vármegyei közúti alap ez idő szerinti helyzetére való tekintettel, illetve figyelemmel az útalapnak az 1904. évi XIV. t -c. keretében végre-
