Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-28 / 40. szám

4. A szabályrendelet 18, 27, 29, 31, 82, 34 és 35 §-ait, a belügyministeri leiratnak megfelelően a 36619—906, illetve 12479-903 sz. belügyministeri körren­delet 1, 2, 3 pontjai értelmében módosítja s a módosítások következtében a 31. §. második bekezdése helyett a szabályrendeletbe felveszi, hogy a vármegye törvény- hatósági bizottságának a nyugdíjalapot érintő s általában nyugdíjazási kérdésekben hozott véghatározatai ellen az 1396. XXVI. t.-c. 27. §-ában felsorolt esetekben a közigazgatási bírósághoz panasznak s minden más esetben pedig belügyministerhez felebbezésnek van helye. 5. Felhatalmaztatik azonban a vármegye alispánja, hogy az özvegyi segély és gyermeknevelési járulék megállapításánál a vármegyei t. főügyész és pénzügy­igazgatóság mellé rendelt kir. számvevőség meghallgatásával a uyugdijválasztmány által javasolt ellátási összeget a vármegye közgyűlésének együtt nem létében az ellátásnak a törvényhatóság által történt végleges megállapításáig is a nyugdíjalap­ból utalványozhassa. A szabályrendeletbe tehát ily intézkedés is felvétetik. Ennek az intézkedésnek a felvételét a szabályrendeletbe indokolttá teszi az a körülmény, hogy a vármegyei szervezési szabályrendelet értelmében évenként négy rendes közgyűlés tartatik s igy a vármegye törvényhatósági bizottsága által lévén kimondandók az özvegyi segély s gyermeknevelési járulékban való részesíté­sek is, megtörténhetik, hogy a szabályrendelet értelmében járó özvegyi segély s gyermeknevelési járulék az igény megnyílta után csak 3—4 hónap múlva, azaz törvényhatósági közgyűlésen történt végleges megállapítás után lenne utalványoz­ható s ennek megtörténtéig az özvegy és a gyermekek nélkülözéseknek lennének kitéve. S a nyugdíjalapra ez semmi veszélylyel nem járna, mert az utalványozó hatóságnak módjában álland a netaláni differenciákat az utalványozás helyesbitó- tésóvol kiegyenlíteni s a nyugdíjalapot illető összegeket biztosítani. 6. A szabályrendelet 13. §-át a törvényhatóság olykópen módosítja, hogy a jegyzők és a segédjegyzők nyugdíjigényeinek kielégítése tekintetében mindazon vármegyei törvényhatóságokkal szemben a viszonosságot megállapítja, melyek a viszonosságot Bókésvármegyével szemben hasonlóképen biztosították, azonban a már befizetett községjegyzői nyugdijjárulókokat át nem utalja, sőt a nyugdijjárulókokat azoknak sem fizeti vissza, akik a vármegyével viszonosságban nem álló vármegye területóie választattak meg községi-, kör- vagy segédjegyzővó. Ugyanis a nyugdíjalap rendeltetésével s alapitványszerü jellegével nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy az abba egyszer szabályszerűen befizetett járulékok bár­mily címen visszafizettessenek. 7. A m. kir. belügyminister ur 112240-999. IV— b. számú rendeletével jóvá­hagyott 90—909. bgy. sz. határozatának megfelelően a nyugdíjalap múlt évi s előre­láthatóan a folyó évi számadásainál mutatkozó hiány végleges fedezéséről a 20. § következő módosításával gondoskodik : A jegyzői nyugdíjalap állaga továbbra is 290000 koronában állapittatik meg, azonban minthogy az 1908. évi zárószámadás szerint az alap tiszta vagyonértéke az 1908. óv végén kitett 314746 korona 95 fillért, a fenti állagon felül fenmaradó 24746 korona 95 fillér az alaptőkéhez csatoltatik ugyan, de egyszersmind szabály- rendeletileg kimondatik, hogy ez az összeg a tisztán nyugdíjigények kielégítéséből származó hiány fedezésére fordítható. Ehhez képest tehát a nyugdíjigények kielégítésére felhasználható bevételi források közé a b) pont alatt átmenetileg az alapállagon felül fenmaradó összeg is felvétetik a szabályrendeletbe s a § utolsó bekezdése pedig töröltetik. A hivatkozott számú közgyűlési határozat alapján az alaptőkéből kölcsön vett összeg is kamataival együtt ezen maradványösszegből fedeztetik. A hiány fedezése céljából egyelőre ezen módozat mutatkozik legcélszerűbb­nek, a nélkül, hogy akár az alap eddigi állaga megcsonkittatnék, akár a közsé­gekre ebből kifolyólag újabb teher háramolnók. 8. A segódjegyzőnek a nyugdíjintézetbe történt felvétele folytán a 22. §-ban gondoskodni kellett arról, hogy a megállapított hármas kulcs szerint a községek megfelelő összeggel járuljanak a nyugdíjalap évenkénti támogatásához s e végből az eddigi évi 150000 korona hozzájárulás a segédjegyzők számának figyelembe vé­telével, a kir. számvevőség által összeállított kimutatások alapján 175000 koronára emeltetik fel s a § ehez képest módosittatik. 9. Fentartja a törvényhatóság a korábbi határozatával a 34. §-on eszközölt módosítást is, melyben nyugdijintézeti igazgató-választmány megalakításának mi­kéntje van megállapítva 10. Végül átmeneti intézkedésekként a nyugdijválasztmány határozatához

Next

/
Oldalképek
Tartalom