Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-02 / 37. szám

szállítás díjszabása felemeltetett. Ennek dacára az 1908. üzletév is 22434 korona 78 fillér vesz­teséggel zárult, mely veszteség következtében a 148770 korona 20 fillér üzleti tartalékalap 126335 korona 51 fillérre csökkent. A felemelt díjszabás eredményeként jelentkező bevételi többletet az üzemkiadások tete­mes emelkedése emésztette fel, az üzemkiadások emelkedése pedig abból keletkezett, hogy az uj törvény értelmében a személyzet fizetését emelni kellett s e mellett lényegesen emelkedett a kőszén ára is. Bár a személyforgalom a menetjegyek árának felemelése következtében az 1908. évben lényeges visszaesést mutat is, e tekintetben a fejlődés semmi kívánni valót sem hagy fent, amennyiben 1899. évtől kezdve ezen szállítási ág bevétele 1908-ig a pályakilóméterenkénti 175 koronáról 2043 koronára emelkedett s visszaesés egy évben sem volt tapasztalható. Az árufor­galmi bevétel azonban a díjszabás felemelése dacára sem mutat fejlődést, amennyiben ezen szál­lítási ág bevétele 1899. évtől kezdve 1908-ig a pályakilométerenkénti 924 koronáról csak 1078 koronára emelkedett. Ezen körülmény azt látszik igazolni, hogy elhibázott dolog volt a vasútnak a kőut mellett történt kiépítése, mert a minden időben járható kőut a teheráru forgalmat a vas­útról állandóan eltereli s ezért ebben az üzletágban lényeges emelkedés aligha várható. Épen ezért a mérleg egyensúlyának biztosítása, céljából az igazgatóság az üzemköltségek lehető mér­séklésére törekszik, mely irányban több célravezető intézkedést tett, melyek az 1909. évi mér­legben hatásukat már éreztetni fogják, ezért remélhető, hogy az 1909. év zárszámadása kedve­zőbben fog alakulni. e) A gyulavidéki h. érdekű vasút múlt évi forgalmi adatai még nincsenek birtokomban, amennyiben ezeket az üzemet kezelő államvasut még nem bocsátotta a vasutigazgatóság rendel­kezésére. Az emelkedő bevételek azonban a forgalom emelkedését bizonyítják. A vasút pénzügyi bajai még ez év folyamán rendeztetnek, amennyiben most már a részvénytőke elégtelenségéből s a drága önkezelésből származó függő adósságok türlesztéses tartozásokká konvertálása biztosítva van. Ezen konversio ugyan hosszú időre leköti a részvénytársaság jövedelmét, de egyszersmint azt is biztosítja, hogy a törlesztéses kölcsönök letörlesztése után a vasút alapitói a jövedelem kizárólagos élvezetébe jutnak s ez az engedély tartama alatt még mintegy 30 évig élvezvén, befektetett tőkéik egy részének direkt visszatérülésére számíthatnak. V. Vegyesek. 1. A legutóbbi közgyűlés óta lefolyt időszakban a vármegyei és községi közigazgatás menete általában kielégítő volt. Ezen időszakra estek úgy a törvényhatóságnál, mint a közsé­geknél a tisztviselők egy részének szabadságra távozása, minek következtében a nem sürgős természetű ügyek elintézése némi késedelmet szenvedett, anélkül azonban, hogy ezáltal akár a közérdek, akár jogos magánérdek hátrányosan érintetett volna. A szabadságra távozások általá­ban az ügyviteli szabályzat 33. §-a alapján az ott megállapított igények keretén belül történ­tek, egyes esetekben azonban az ügyviteli szabályzat 33. §-ában meghatározott jogomon túl is kellett a törvényhatósági bizottság együtt nem léte következtében szabadságot engedélyeznem, ezekről az ügyviteli szabályzat értelmében a tárgysorozat külön pontja alatt teszem meg jelentésemet. 2. A törvényhatóság által épített munkásházak közül a Nagyszénáson és Orosházán épített összesen 50 munkásház teljesen elkészült, ez idő szerint felülvizsgálatuk van folyamatban, melynek befejeztével azokat a kiszemelt munkásoknak az első félévi részlet ellenében nyomban átadom s a bérszerződéseket a tek. törvényhatóság elé terjesztem. Endrődön, Mezőberényben, Békéssámsonban, Dobozon még ez év őszén szintén kész lesznek s rendeltetésüknek átadatni fognak a munkásházak, melyek megtörténtével a jövő évi építési programúi megállapítását s keresztül vitele iránti intézkedéseket fogom munkába venni. Örömmel jelenthetem a tek. törvényhatóságnak, hogy a vármegyei munkásházak építése iránt a földmivelésiigyi miniszter ur állandóan jóakaró érdeklődést tanúsít; legújabban is kérel­memre 20,000 korona államsegélyt engedélyezett s a pénzt rendelkezésre is bocsájtotta oly cél­ból, hogy ezen összegből az utcaterületek vételára s az építkezési időszak kamatveszteségei fedez­tessenek s ily módon a munkások terhei csökkentessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom