Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-07-08 / 28. szám
- 178 értékében nem veszitett-e ? Hiszen nem személyi hitelről van szó s igy a személy- változás mellékes. Figyelembe veendő az is, hogy Tóth Petróvszki Jánost, az előbbi adóst, a vármegyei árvaszék a kölcsön átírása daczára sem mentette fel a felelősség alól, mit tanúsít az 5247—899. sz árvaszéki végzés. Nevezett ellen a per a kölcsönnek be nem folyt része iránt le is folytattatott, s a pernek csak azért nem lett sikere, mert Tóth Petróvszki János megesküdött, hogy ő a kölcsönt nem vette fel, tehát nevévol visszaélés történt. Ekként újabb becslés esetén is az lett volna az eredmény, hogy a kölcsön egészben nem folyt volna be. A veszteségnek egyedüli oka tehát a valóságnak meg nem felelő becslés. Miért is e veszteségért az eljáró vármegyei tisztviselők közül felelősségre vonni senkit sem lehet, ennélfogva a vármegye törvényhatósági bizottsága kimondja, hogy a be nem folyt kölcsönösszeget mint behajthatatatlant, minden további eljárás nélkül törli : minthogy azonban a vármegye kezelése s felügyelete alatt álló alap kárt nem szenvedhet, s minthogy a m. kir. pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség jelentése szerint, az 1908. évi deczember hó 31-ón a báró Wodiáner- és Mikó-féle alapnak követelése tőkében 3155 korona 78 fillér, kamatban 2254 korona, perköltség czimón ugyanezen alap terhére kiutalványoztatott 376 korona 92 fillér, mig a folyó évre eső kamat összege 243 korona 40 fillért tesz ki, elhatározza a vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy ezen összegeket, valamint a még felmerülő kamatveszteségeket, a nevezett alapnak visszatéríti. A visszatérítés módozatai a következőleg állapíttatnak meg: A folyó évben felmerülő kamatok a várm. 1'3%-os közig, pótadó pénztárból az előre nem látható kiadásokra felvett összegből fedeztetik, mig az előbbi kamatok egy része ugyancsak a folyó évi 1'3%-os pótadó esetleges maradványából, valamint az 1908. évi maradvány más czólra le nem kötött 1558 kor. 59 fillér összegéből fedeztetik. A fennmaradó tőke és perköltségek, valamint a még megmaradó s ezután felmerülő kamatok pedig az 1910. évtől kezdve évenként oly összegekben vétetnek fel a várm. közig, pótadó pénztárának évi költségvetésébe, hogy ezen felvétel folytán a kivetendő közigazgatási pótadó a szokásos l°/o-nál nagyobb ne legyen s a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség ennek megfelelően utasittatik, hogy az 1910. évben s a következő években a teljes követelés törlesztéséig a pótadó költségvetésbe megfelelő összegeket illesszen be. A per anyagára vonatkozó összes iratok pedig kiadatnak a várm. t. főügyésznek, hogy azokat áttanulmányozván, tegyen indokolt javaslatot arra nézve, nem lehetne-e perújítással élni. Egyben a vármegye törvényhatósági bizottsága felhívja a vármegye alispánját, állapíttassa meg, hogy az egyes várm. alapokból mily összegű kölcsönök adattak házakra s azokból mi áll még fenn s intézkedjék az iránt, hogy a törlesztések pontosan történjenek, ellenkező esetben a még fennálló kölcsönök felmondandók s behajtandók. A várm. árvaszók is felhivatik, hogy a gyámpónztárt s tartalékalapot illetőleg hasonlókópen járjon cl s a jövőben házra kölcsönöket a lehető legritkább esetben engedélyezzen. Ezen vóghatározat mint közérdekű a várm. hivatalos lapban közhírré tétetik s ennek megtörténte után jóváhagyás végett felterjesztetik a magyar kir. belügy- minister úrhoz. Erről további megfelelő eljárás végett a várm. alispánja, tudomás végett a várm. t. főügyész, a várm. árvaszók s kir. számvevőség órtesittetnek. — Kft. Kiadta: Kiss László, várm. tb. főjegyző. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. Pótvásárok engedélyezése iránti kérelem felszerelése. A in. kir. kereskedelemügyi minister urnák alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett közlöm. — Gyulán, 1909. évi julius hó 2-án. Alispán helyett: Dr. D a i m e 1 várm. főjegyző.
