Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-12-01 / 46. szám

egyszer illet a szólás joga ; másodszori felszólalásnak csak a közgyűlés külön engedel- mével van helye. — Alispán és előadó azonban a szavazás előtt bármikor felszólalhatnak.

A szőnyegen levő tárgytól eltérőleg más tárgyról szólani nem szabad.

Bármikor szót kérhetnek azonban azok, akik napirendet indítványozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavaik félremagyarázását helyreigazítani és a közgyűlés ügyrendjére hivatkozni akarnak.

VI. Ha a szólásra senki sem jelentkezik, elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja. A vita berekesztése után az alispánnak és az indítványt tevőnek minden esetben szólási joga van, amelynek esetleges igénybevétele után elnök a vita lényegét összegezi és a közgyűlés által is elfogadott kérdést szavazásra bocsátja és a szavazást a törvény értelmében foganatosíttatja.

A kérdést mindég úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel, vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés vagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kivárna.

Elsősorban az állandó választmány javaslatát kell szavazás alá bocsátani. Ennek élném fogadása esetén, az indítványok közül az jön szavazás alá, amely az állandó választmány javaslatához legközelebb áll, ha ez sem fogadtatnék el, következnek az ugyanezen elv szerint a többi indítványok, végül az elleuinditvány.

A közgyűlés hatásköréről a szavazás módozatairól a határozatok mikénti hozataláról az 1886. évi XXI. t.-cz. 47, 49, 53, §§-ai intézkednek.

VII. Az elnök pontosan a kitűzött időben nyitja meg az ülést és belátása szerinti időben rekeszti be azt; 5 vezeti a tanácskozást, az ennek tárgyától eltérőket s azokat kik netalán személyeskedésbe bocsájtkoznak, vagy a tanácskozási illemet sértik, tárgyra vagy rendre utasítja, a rendreutasítást meg nem figyelőktől a szót megvonja, úgyszintén rendreutasitja azokat is, akik közbeszólásaikkal a szónokot zavarják, vagy zajongással a szólásszabadságot veszélyeztetik.

Azokkal szemben akiktől az elnök megintés s az azt követő rendreutasítás után a szót megvonta s ezen intézkedéseknek nem engedelmeskednek, valamint azokkal szemben akiket közbeszólás és zajongás miatt az elnök kétszer megintett s a tanácskozás zavarásától még sem tartózkodnak, továbbá azokkal szemben a kik a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezésekkel élnek s azt nyomban vissza nem vonják a tiszti főügyész a széksértési kereset folyamatba tétele iránt indítványt tesz, amely felett a törvényhatóság vita kizárásával titkos szavazás utján határoz ; a kiszabandó birság mérvére vonatkozó t. főügyészi indítvány azonban felállás utján való szavazással döntetik el.

A széksértési kereset meginditványozása után a szavazás tartamára, illetőleg a kérdés befejezéséig a hallgatóság a tanácskozási teremből eltávolitaudó.

Mindaddig mig a széksértésben vétkesnek kimondott törvényhatósági bizottsági tag a reá kirótt pénzbírságot le nem fizeti, a közgyűlés tanácskozásaiban részt nem vehet s amennyibeu ezen rendelkezés ellen vét, a közgyűlési teremből — a közgyűlés határozata alapján eltávolítható.

Aki ugyanazon közgyűlésen két Ízben széksértósért megbüntettetett s harmadizbeu is okot szolgáltat a széksértési kereset megindítására, birság kiszabása helyett az ügyész vagy elnök indítványára a közgyűlésből a törvényhatósági bizottság határozata alapján eltávolítható.

VIII. A törvényhatóság közgyűlései nyilvánosak. A gyűlési terembe a gyűlés tartama alatt csupán a megyebizottsági tagok, a tisztviselők és a szolgálatot teljesítő vármegyei alkalmazottak bocsájthatók be. A házfelügyelő kötelessége ügyelni arra, hogy mások a gyűlés tartama alatt a terembe ne tartózkodjanak, s ha jogosulatlauul lát bárkit is benntartózkodni, azt távozásra illedelmesen felszólítani, sikertelen felhívás esetén kivezetni tartozik. A hallgatóság számára a karzat jelöltetik ki ; oly célból, hogy a hallgatóság ezen részükre kijelölt helyre utasittassék, a gyülésterem ajtajaihoz vármegyei szolgák álitaudók. Ha a hallgatóság közbeszólásaival tetszésének, vagy nem tetszésének kifejezéseivel a tanácskozást zavarja, s az elnök megiutése folytán sem csendesedik le, a hallgatóság az elnök rendelkezésére eltávolítható.

Ünnepélyes alkalmakkor kivételesen a hallgató közönség az ünnepély tartamára- 327 -