Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)
1908-11-05 / 43. szám
302 feladatot képez s amellett igen nagy figyelmet s igy sok időt igénylő munkássággal jár s tokintve, hogy a közel jövőben életbe lép az uj választási törvény, ezen tisztséget betöltő vármegyei aljegyzőre előreláthatólag munkaszaporulat hárul. Eddig a költségvetési maradványból esetről-esetre szavaztatott meg bizonyos összegű tiszteletdij a központi választmányi jegyzőnek, minthogy azonban az egyes években nemhogy maradvány nem volt, sőt hiánnyal záródott a számadás, a törvényhatósági bizottság fenti indokoknál fogva helyénvalónak találja, hogy a központi választmányi jegyző részére az őt úgyszólván jogosan megillető tiszteletdij biztosittassék és állaudósittassók s mint nyugdíjba be nem tudható személyi pótlók állíttassák be a fenti összeg a költségvetésbe. Az árvaszéki helyettes elnök személyi pótléka 200 koronával emeltetett szintén az állami pótjavadalmazás terhére. Az árvaszéki helyettes elnök a rendes ülnöki teendőkön felül mindannyiszor, valahányszor az elnök akadályozva van, az elnöki teendőket is végzi, ami tetemes muDkaszaporulatot jelent. Már a helyettesítési szabályzat értelmében is arra az időre mikor mint helyettes elnök működik, tulajdonképen az elnöki és ülnöki fizetés közötti külömbö- zet illetné meg, ennélfogva teljesen indokolt, ha részére megfelelő összegű személyi pótlók állapittatik meg. 2. A „Rendes kiadások" II. rovata alatt: a központban egy hivatalszolgával több vétetett fel 800 korona javadalommal, a járási főszolgabirák részére szolgatartásra külön egyenként 480 korona, a vármegyei árvaszéki elnök, vármegyei tiszti főügyész és vármegyei tiszti főorvos részére hasonlóképen szolgatartási 480— 480 korona vétetett fel, összesen 4800 korona. A központban még egy szolgai állás rendszeresítése már rég érző hiány pótlására szolgál. A mostani létszám mellett a szolgákat úgy beosztani, hogy az összes központi hivatalok kellően kiszolgálva legyenek, nem lehet úgy, hogy az árvaszékhez, ahol tizenegy a személyzet az Írnokokon és a dijnokokon kívül s a tisztifőügyósz mellé mindössze 2 szolga osztható be s azok közül is az egyik szolgai teendőkön kívül mint udvaros is működik. Több Ízben kérte már a vármegye a szolgai állások szaporítását s miután ezen szükségletének kielégítése további halasztást nem szenvedhet kénytelen volt azt újból felvenni. Nemkülönben az előálló szükséglet teszi indokolttá, hogy a járási főszolga- biróknak egyenként és külön külön huszártartásra évi 480 korona vétessék fel a költségvetésbe. A járási főszolgabiráknak eddig is mindig volt személyes szolgálatukra álló huszárjuk az úgynevezett „járási hajdú" személyében. Azonban az 1904. évi X. t.-cz. folytán a vármegyei alkalmazottak illetményei rendeztetvén, a járási hajdúk is rendes hivatalszolgákká minősíttettek s életfogytiglan alkalmaztatván, többé nem a járási főszolgabíró által fogadtatnak fel, s kötelességüket főkópen a járási főszolgabírói hivatalban előforduló szolgai teendők képezik. Ekként a járási főszolgabirák elestek attól, hogy személyes szolgálatukra álló külön szolgával rendelkezzenek, holott ez pedig úgyszólván szerzett jogukat képezi, mex-t anuak idején, midőn megválasztattak javadalmazásukba a huszár is bennfoglaltatott. S tekintve, hogy a járási főszolgabírói hivatalok személyzete az utóbbi 10 évben csaknem megkétszereződött a járási m. kir. állatorvosok, járási számvevők is oda osztatván be, a szolgai teendők is annyira felszaporodtak, hogy egy ember munkaerejét teljesen igénybe veszik, úgy, hogy a járási főszolgabiráknak a melléjük beosztott hivatalszolgákat, még külön személyes szolgálatokra is felhaszuálniok s alig áll módjukban ; ennélfogva a törvényhatóság elengedhetlennek tartja, hogy a járási főszolgabirák részére külön szolga tartásra költségvetósileg megfelelő összeg biztosittassék. Továbbá hasonlókópen a vármegyei árvaszéki elnök, tiszti főügyész és főorvos részére is fel kellett venni a huszártartási’a szolgáló összeget, mert úgy mint ez más vármegyéknél is megvan, ezen főtisztviselők hivatali állásuknál fogva ugyancsak igényt tarthatnak arra, hogy representionális terheik ellenszolgáltatása- képen külön tisztiszolgával rendelkezzenek. Egyben itt kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy valamint eddig is a vármegye főispánja, alispánja és főjegyzője részére szolga (huszár) tartásra megállapított összegek terhes átalányt képeztek s saját kezeikhez fizettettek ki, úgy ezentúl is az akként költségvetósileg megállapított összes szolga (huszár) tartási költségek terhes átalányt fognak képezni s az illető tisztviselőknek saját kezeikhez fizettetnek le. 3. Az I. és II rovatokra vonatkozólag megjegyoztetik, hogy az évközben
