Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-10-04 / 39. szám

— 288 VII. Az elnök pontosan a kitűzött időben nyitja meg az ülést és belátása szerinti időben rekeszti be azt; ő vezeti a tanácskozást, az ennek tárgyától eltérőket s azokat, kik netalán személyeskedésbe bocsájtkoznak, vagy a tanácskozási illemet sértik, tárgyra vagy rendre utasítja, a rendreutasítást meg nem figyelőktől a szót megvonja, úgyszintén rendreutasitja azokat is, akik közbeszólásokkal a szónokot zavarják, vagy zajongással a szólásszabadságot veszélyeztetik.

Azokkal szemben, akiktől az elnök kétszeri rendreutasítás után a szót megvonta s ezen intézkedésnek nem engedelmeskednek, valamint azokkal szemben, akiket közbeszólás és zajongás miatt az elnök kétszer megintett s a tanácskozás zavarásától még sem tartózkodnak, továbbá azokkal szemben akik a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezésekkel élnek s azt nyomban vissza nem vonják, köteles a tiszti főügyész a széksértési kereset és egyben a kiszabandó pénzbírság mérve iránt indítványt tenni. A tett indítvány felett a közgyűlés vita kizárásával felállás utjáni egyszerű szavazással dönt.

A széksértési kereset meginditványozása után, a szavazás tartamára, illetőleg a kérdés befejezéséig a hallgatóság a tanácsteremből eltávolitaudó.

Mindaddig, mig a széksértésben vétkesnek kimondott törvényhatósági bizottsági tag a reá kirótt pénzbírságot le nem fizeti, a közgyűlés tanácskozásaiban részt nem vehet, s amennyiben ezen rendelkezés ellen vét, a közgyűlési teremből a közgyűlés határozata alapján eltávolítható, sőt legfeljebb egy év tartamára a közgyűlésen való részvételből is kizárható.

VIII. A törvényhatóság közgyűlései nyilvánosak. A gyűlés terembe a gyűlés tartama

alatt csupán a megyebizottsági tagok, a tisztviselők és a szolgálatot teljesítő vármegyei alkalmazottak bocsájthatók be. A házfelügyelő kötelessége ügyelni arra, hogy mások a gyűlés tartama

alatt a teremben ne tartózkodjanak s ha jogosulatlanul lát bárkit is bentartózkodni, azt távozásra illedelmesen felszólítani, sikertelen felhívás esetén kivezetni tartozik. A hallgatóság számára a karzat jelöltetik ki ; oly czélból, hogy a hallgatóság ezen részére kijelölt helyre utasittassék, a gyűlés terem ajtóihoz vármegyei szolgák állitandók. Ha a hallgatóság közbeszóllásaival tetszésének, vagy nem tetszésének kifejezéseivel a tanácskozást zavarja s az elnök megintése folytán sem csendesedik le, a hallgatóság az elnök rendelkezésére eltávolítható.

Ünnepélyes alkalmakkor kivételesen a hallgató közönség az ünnepély tartamára bebocsájt- ható a gyűlés terembe is, de ott elkülönítve helyezendő el és az ünnepély befejezése után, a

rendes tárgyalásokra való áttérés előtt távozni köteles. Annak megállapítása, hogy ilyen kivételes

esetekben kik bocsátassanak be, miként helyeztessenek el s mikor kötelesek távozni, valamint az esetleges eltávolításuk iránti intézkedés az elnök jogkörébe tartozik.

Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése.

19. § A közgyűlésről vezetett jegyzőkönyv, ha a gyűlés több napig tart, a másnapi ülésben első tárgyként a közgyűlés által, az utolsó napi ülésről vezetett jegyzőkönyv pedig valamint a csak egy napon tartott közgyűlés jegyzőkönyve is az arra kitűzött hitelesítő közgyűlésben hitelesíttetik. A hitelesítő közgyűlés napja, helye és órája az utolsó napi ülésen kihirdetendő és a hitelesítés nyilvánosan eszközleudő. — A hitelesítés körül netán felmerülhető vita csak a jegyzőkönyv szerkezetére vonatkozhat, azonban a jegyzőkönyv tárgyát képező ügy érdemét nem érintheti akként, hogy a határozat megmásitását vonja maga után.

Ezen szabályrendelet életbeléptével, a 188 —1903. bgy. 7094 903. sz. vármegyei szabályrendelet hatályát veszti.

Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában tiyulán, 1908.