Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-10-04 / 39. szám

- 276 —

62. §. Minden épület, kerítés, kút, addig mig fennáll, rendeltetésének megfelelő jó karba tartandó. A közbiztonságot veszélyeztető elhanyagolt építmények kijavítását, vakolását, festését és- megfelelő rendbehozatalát záros határidő alatt a főszolgabíró elrendelheti.

68. §. Közös alapok, falak, lényegesebb javítások vagy átalakítások alkalmával a lehetőségig mindig megszüntetendők és újakkal megfelelően pótlandók.

64. §. Meglévő épületek magasítása vagy átépitóse esetén a csatlakozó szomszéd épületén szükséges mellőzhetlen pótlások, fedólhój átalakítások, csatornák, kómónyemelések stb., szóval az átépítés mialt elkerülhetetlenné vált létesítményekre nézve az építtető és az érdekelt szomszéd között a községi építkezési bizottság köteles az egyezséget megkísérelni s ha az eredményre nem vezetne, a főszolgabíró az ügyben illetékes bíróság döntése előtt is kiadhatja az építkezési engedélyt, de az építkezés ez esetben csak az építkező veszélyére foganatosítható s az ebből netá i származó károsodásért kizárólag az építtető felelős. (17. §.)

V. A szomszédokra vonatkozó rendszabályok. 65. § Minden beltelek a határvonalakon belül, önálló egészet képez, az azon való épitnozós csak a saját határvonalig terjedhet s rendszerint a szomszéd telkének és épületének igénybevétele nélkül viendő keresztül.

Mély építmények.

66. §. Szemét, trágya és bármi czólra alkalmazandó gödröket, a szomszéd falához 2 méternél közelebbre építeni vagy elhelyezni, csak az esetben szabad, ha az előlnovezett építmények, megfelelő falazattal láttatnak el. (44. §.)

Kutat a mesgyóhez 2 méternél, árnyókszókhez 10 méternél közelebb építeni tilos. E tilalom áthágása kihágást képez. (87. §.)

Az árnyékszókek ürülékeit az emósztő-gödörbe csak vízhatlan csatornán át szabad leereszteni és ha a szomszédos zárfal mellett építtetnék, akkor az építtető saját zárfala ós az árnyék- szék vízmentes anyagból építendő zárfala között 0.15 méter üres tért hagyni köteles.

67. § A község belterületén bekeritetlenül egy háztelek sem maradhat. Az utczai vonalon lévő kerítés méreteit és anyagát a községek bizonyos utczákra vonatkozólag törvónyhatóságilag jóváhagyott határozattal szabályozhatják. Ezen határozatukat a községek jelen szabályrendelet életbeléptetésétől számított egy óv alatt tartoznak bemutatni, jóváhagyás végett.

Amennyiben a háztulajdonos a kerítést az utczai vonalban nem építené fel, vagy nem a község jogerős határozatában megszabott módon építené fel, a hatóság az utczai keritést a háztulajdonos terhére felópittetheti, illetve a község jogerős határozatának meg nem felelő utczai kerítést a háztulajdonos költségére lebontathatja.

A kerítés felállítása az utczai vonalon ós az ópitkozósi mesgyevonalon a telektulajdonos kötelessége, a telek többi részén úgy a telektulajdonos, mint a szomszédok közös kötelessége.

A keritkezés kérdésében az utczai vonalra vonatkozólag ezen szabályrendeletben megjelölt hatóságok, mig a mesgyevonalra nézve a kir. bíróságok illetékesek dönteni.

Az utczai ópitkozósi ós hátsó mesgyevonalon a kerítések úgy holyezendők el, hogy a sima felületek az illető vonalra az utczai, illetőleg a szomszéd felé, az oszlopok pedig a tulajdonos telkére* és befelé kerüljenek.

68. §. A szomszéd felől ablakokat nyitni csak a szomszéd jogainak korlátozása nélkül szabad. Ilyen ablakok csak világosságnyerós és szellőztetés czóljából s a padlózattól legalább 2 m. magas ságban nyithatók ; azoknál homályos üveg használható s a lakásba felülről lefelé nyílónak kell lenniök, hogy azon a szomszédba át ne lehessen látni s ezen kívül az ablaknyilások vasrostóllyal ellátandók.

69. §. Az építési álllványok felállítását és használatát, továbbá az anyagok szállítását ós a munkások átjárását építés ós javítás alkalmával a munka tartama alatt a szomszéd tűrni tartozik, viszont az esetleg okozott károk az ópittető által megtérítendők. (59. §.)

VI. A (anyai építkezések és cselédlakások.

70. §. A külterületeken, (tanyákon, majorokban stb.) minden uj lakóház építése engedélyezés alá, mig az 54 m8-nél nagyobb területű, vagy 4 m.-nél magasabb falazattal biró gazdasági épületek, (kivéve a tisztán fából épített melléképületeket), építése bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Az engedélyezés alá eső lakóházak építésének bejelentésére s a további eljárásra nézve, az ezen szabályrendelet 12., 13. ós 19. §§ ainak rendelkezései az irányadók, mig a bojelentós kötelezettsége alá eső gazdasági épületek bejelentésére s az eljárásra nézve, a 23. §. rendelkezései az irányadók. A külterületeken foganatosítandó minden, ezen §. rendelkezése alá tartozó építkezésre nézve pedig az anyagok ós méretek tekintetében, — amennyiben nem cselódlakásokról van szó, — a 24—56. §§-ok irányadók.

Az építési engedély jogerős kiadása, illetve az építkezés jogerős tudomásul vétele előtt az építkezés megkezdése tilos s ezen tilalom, valamint ezen szakasz egyéb rendelkezéseinek megszegése kihágást képez. (87. §.)