Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)
1908-10-04 / 39. szám
264 — tengeri törés szeptember közepén megkezdődött, az eredmény ennél a termelési ágnál is megfelel a várakozásnak, mert az átlagtermés magyar holdankint itt is elérte a 6-7 mm. szemet. «A gabonaárak a nyár folyamán a mai napig a következőképpen alakultak: Búza 21 — 22 korona, árpa 14.50—15, zab 15 koronáig, csöves tengeri 6.60—7 kor. között ingadozott. A legtöbb gondot okozza a gazdáknak a jószág kiteleltetése, bár a szó szoros értelmében takarmányinség a vármegyét nem fenyegeti, mert az eső habár késett is, megjavította az őszi legelőket és a kései takarmányféléket, mégis a gyenge szalma, polyva és törek termése, továbbá az a körülmény, hogy már a nyár elején a téli készleteket kellett a gazdáknak ineg- támadniok, indokolttá tette a földmivelésügyi miniszter ur azon intézkedéseit, melyeket egyrészt azért tett hogy a gazdákat jutányos áron beszerzett takarmányhoz juttassa, másrészt hogy megakadályozza az amúgy is alacsonyra leszállt árakon a jószág tömeges piaczra hozását. E tekintetben a gazdasági egyesület is kivette a maga részét a munkából és segítségére sietett a kisgazdáknak azzal, hogy részükre olcsó korpát eszközöljön ki, mely segélyactiok következtében nem lesz okunk e téren nagyobb zavaroktól félteni gazdáink anyagi érdekeit. A czukorrépa termesztés vármegyénkben a rósz munkásviszonyok miatt, továbbá mert a gyárak által űzetett alacsony árak a termelési költséggel nem álltak arányban — nagyban redukálódott, de azért az idén akik a termesztéssel a fentebbi okokból fel nem hagytak, nem panaszkodnak az eredményre, amennyiben ez a növény is meglehetősen meghálálta a reá fordított költségeket, szolgáltatván kát. holdankint 130—150 mm. termést és miután a gyárak belátták, hogy gazdáink csakugyan nem termelhetnek az előbbi árakon haszonnal, most már jobb árakat kínálnak a répáért, remélhető, hogy ez a mezőgazdasági valamint munkás szempontból fontos növénye vármegyénknek a jövőben ismét nagyobb tért fog hóditani magának. Nem jelentéktelen ipari növényünk : a seprő czirok is vármegyeszerte sikerült s úgy a szakái mint a szemtermésével szépen fizeti vissza a reá fordított költségeket. A szüret is befejezést nyert a vármegyében. Azok a termelők, akik szakszerűen foglal- koznakjja csemegeszőlő termesztése és exportálásával, akik a korai fajokkal idejében felkereshették a külföldi piaczokat, szép árakat értek el az idén is, sőt eleinte itthon is jól értékesithették azokat, de későbben a midőn a termelők már nagyobb kínálattal kellett hogy versenyezzenek, sok panaszt lehetett az árak alacsonysága miatt hallani. A bőséges szüret s a vele járó olcsóbb borárak szocziális szempontból annál örvende- tesebb jelenséget képeznek, mert az életbe lépett magasabb pálinkaadó következményeképen a szesz megdrágulván, remélhető, hogy a kisebb jövedelmű társadalmi osztályoknál is az egészségesebb borfogyasztás az egészségre káros szeszfogyasztást ki fogja szorítani. Az őszi vetések a talaj kedvező struktúrája mellett vármegyeszerte folyamatban vannak sőt hellyel-közzel különösen a rozsok már ki is keltek. A talaj mindenütt jól lévén a magbefogadásra előkészíthető, különösen ha egy-két meleg őszi eső éri, ezen vetések fejlődése kedvező kilátást nyújt. Munkásviszonyaink a nyár folyamán elég kedvezőek voltak; az aratást, sehol sem akadályozta számbavehető huza-vona. Azok, akik itthon munkát vállalni idejében nem akartak, később a gyenge termés miatt nem is kaphattak; ezek eltávoztak munkára az ország más vidékére s közülük sokan a folyamatban levő vasút és töltés építéseknél tartós és tisztes keresetet biztositó munkát kaptak. Az aratás előtti napszám 1.60 fillér 2 korona volt, az aratási átlagos kereset búzából 5 — 6 mm., árpából 2 mázsa és az élelmezés. Cséplési és' cséplés utáni napszám 3 koronától lefelé később 2 koronáig csökkent. B) Ipái* és kereskedelem. Közgazdaságunk ezeíi ágát illetőleg különösebb lendület nem észlelhető. Sztrájkok ugyap legutóbbi közgyűlésünk óta nem fordultak elő, de az építő iparban még mindig tart a feszültség a munkások és munkaadók között, minek következtében az építkezések is csak kisebb számban fordultak elő. C) Állategészségügy. A vármegye állategészségügye a folyó évi május 1-től szeptember hó 1-ig terjedő időben elég kedvező volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és kizárólag szórványos jelleggel mutatkoztak. — Ehhez képest lényegesebb forgalmi korlátozást és számottevőbb elhullási veszteséget nem okoztak. — Jelzett idő alatt ragadós betegség következtében elhullott összesen 70 drb. nagyobb, 1204 drb. kisebb háziállat. A betegségekkel szem-
