Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1907-02-18 / 7. szám

- 48 említenem kell : a múlt egész év folyamáu gyakran ismétlődő sztrájkok s a tél folyamán állandósult vasúti közlekedési zavarok úgy a kereskedelemre, mint az iparra bénitólag hatottak.

Házi iparunk sem fejlődik, bár a fejlesztését czélzó akczió nemcsak meg-megujul, de úgyszólván állandó, a törekvést nem kiséri siker, sőt mint ezt a házi ipari bizottság adatgyűjtése igazolja, inkább visszaesés látszik annyiban, hogy pl. a régi időben rendkívül elterjedt szövés-fonás valamint a kosárkötós is ma már csak szórványosan űzetik. Lehet, hogy ennek oka egyfelől a gyár ipar versenye, másfelől az értékesítés nehéz volta, illetve a kosárkötéshez szükséges füzesek elpusztulása, de félek, hogy az ok sokkal inkább népünk azon sajátságában rejlik, melynél fogva a mérsékeltebb keresetet nyújtó, bár állandó munkától idegenkedik. Mindazonáltal a jövő érdekében fáradhatatlanul tovább kell haladnunk a megkezdett utón ; első sorban folytatnunk kell a várni, gazdasági egyesület által ez évben megkezdett házi ipari tanfolyamok tartását, azután gondoskodnunk kell a házi iparral foplalkozók részére kell) mennyiségű nyers anyagról, végre az előállított termék értékesítéséről. A házi ipari bizottság beszerzett adatai szerint a férfiak által űzni szokott háziipari foglalkozások között legelterjedtebb a kosárfonás és a seprőkötés; miután úgy a kosár, mint a seprű mindennapi közönséges szükséglet tárgyát képezi, úgy látszik, hogy az előállított termékek értékesítése is aránylag legkönnyebb ; erre való tekintettel azt javasolom, hogy a háziipari foglalkozásoknak tanfolyamokon való oktatása mellett a kosárfonó és seprőkötő házi iparok érdekében a foglalkozás hasznosságát biztositó értékesítés, valamint a nyers anyag beszerzés iránt is tegyen a törvényhatóság intézkedéseket. Az értékesítést a kosárfonó ipar termékeire nézve a békési kosárfonó iskola közvetítésével, a seprű kötő ipar termékeire nézve a vármegye egyik czirok seprő gyárának körvetitósével vélem legelőnyösebben biztosíthatni, mert ezen vállalatokkal a nagybani vevő az áruk szállítására könnyebben léphet szerződésre, mint egyes háziipari munkásokkal, esetleg ezen vállalatok piacza már is biztosítva van, ugyanezen vállalatok akár községenként! termelő szövetkezések, akár nagybani vétel utján könnyebben megszerezhetnék az egész vármegye területére szükséges nyers anyagot, mint az egyes házi iparosok, — végül mert ezen vállalatok megfelelő forgó tőke birtokában munkadij alakjábau nyomban megfizethetik a házi iparosok munkásságát.

Természetesen a háziipari bizottság által is szükségesnek talált aktiénak mindez csak hézagos vázlata, mely az aktiónak csak irányát jelzi, a czél érdekében való előhaladás során sok oly részletkérdés, sőt esetleg a körülményekhez képest az irányban is oly változásoknak kell felmerülni, melyek ma még hozzávetőlegeseu sem állapíthatók meg. Épen ezért szükséges, hogy a törvényhatóság a 398 bgy. 906. sz. határozatával megalakított háziipari bizottságot az aktió vezetésében, irányításában teljes hatáskörrel ruházza fel, megadván a bizottságnak az utalványozási jogot, elszámolás terhe mellett akár a kormány, akár a törvényhatóság által a házi ipar fejlesztésére rendelkezésre bocsátott összegek felett.

Emellett szükséges, hogy a törvényhatóság utasítsa a községeket, miszerint a kosárfonó háziipar anyagának termelése czéljából fűztel epeket létesítsenek, jelezvén, hogy a földmivelésügyi minister ur a telep létesítésében hajlandó minden községet 50000 darab nemes fűz dugvány és ezenfelül 200 korona készpénz adományozásával támogatni, ha legalább 2 holdnyi telepet létesítenek s a segély iránti kérvényüket legkésőbb folyó évi szeptember elejéig hozzá benyújtják.

Szükséges továbbá a tanfolyamok tartására, a háziipari termelést értékesítő vállalatok forgó tőkéjének biztosítására, végül a helyszíni agitátió és felügyelet költségeire megfelelő fedezetről gondoskodni.

Mindezen szükségletek biztosítása czéljából indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottság :

1. A háziipari bizottságot a háziipari foglalkozás fejlesztését czélzó aktió vezetésében teljes hatáskörrel ruházza fel s hatalmazza fel a bizottságot a rendelkezésére bocsátott összegekből elszámolás terhe mellett utalványozások teljesítésére.

2. Szólítsa fel a községeket, hogy a földművelésügyi minister ur segélyének kérelmezése mellett nem-es fűz telepeket létesítsenek.

3. Feliratban kérje a földmivelésügyi minister urat, hogy a háziipari tanfolyamok tartására, illetve az egyes községekbe kiküldendő vezetőmesterek díjazására 5000 koronát; a kosárkötéshez és seprükötéshez szükséges eszközök, illetve kötőgépek beszerzésére, raktár helyiségek bérletére, tanfolyam helyiségeinek bérletére, fűtésére és világítására 15000 koronát a vármegye rendelkezésére, a békési kosárfonó iskola rendelkezésére pedig forgó tőkeként 20000 koronát adó- > mányozni kegyeskedjék.