Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1907-01-10 / 1. szám

— 5 2. Megfelelően és erélyesen intézkedjék, hogy az árvédekezési munkálatoknál esetleg igónylendő munkaerőnek és közerőnek a kellő időre való kiállítása akadálytalanul eszközölhető legyen.

3. Intézkedjék aziránt, hogy az ártéri községek, ama elöljárókat, kik e fenyegető vízállás fellépésével az 1885. évi XXIII. t.-cz. 149. §-ában körülirt rendelkezési hatalmat gyakorolni hivatottak lesznek, késedelem nélkül jelöljék ki.

4. Az illető társulatokkal, vagy érdekeltséggel való érintkezés alapján haladéktalanul állapítsa meg, rendeletileg részletesen azt, hogy az illetékes közigazgatási tisztviselők a felmerülhető szükség esetén, a hatósága területén levő melyik töltés vonalon, illetve annak melyik szakaszán fognak az idézett törvény 150. §-a értelmében működni.

Ez alkalommal is felhívom Czimed figyelmét arra, hogy miután a folytonos távirdai szolgálat tartása ármentesitő társulatok közvetlen megkeresése alapján is elrendeltetik, e részben tehát hatósági közvetítésre szükség nincs s mert másfelől a rendkívüli távirdai szolgálat költségei az által visolendők, akinek megkeresésére, illetve érdekében is elrendeltetett, a törvényhatóságok közegeinek nem lehet feladata az ármentesitő társulatok védekezési munkálatatai érdekéből szükséges rendkívüli távirdai szolgálat elrendelését saját kezdeményezésből kérni s ha azt más szempontból mégis megtennék, a felmerülő költségek megtérítéséről a törvényhatóságnak kellene gondoskodni.

Ami pedig a katonai segitsógekot (katonai munkáscsapatok, robbanó szerek, hadmérnöki vagy utászcsapatok, posztok stb.) illeti, melyek a törvényhatóság megkeresésére rendeltetnének ki és amelynek kirendeléséből felmerülő költségek az érdekeltség által viselendők, e tekintetben szintén nem lesz szem elől tévesztendő, hogy az ármentesitő társulatok feladatát képező védekezési munkálatokhoz katonai munkáscsapatok kirendelését a törvényhatóságok csakis az illető társulatok részéről e tekintetben nyilvánított kívánság, illetve megkeresés alapján kérhetik. —■ Természetesen teljesen a hatóságok intézkedési körébe esik a katonai erő kirendelését oly esetekben kérni, midőn az nem valamely társulat feladatát képező védekezésnél válik szükségessé, vagy midőn azt már társulati ártérre betört árvíz által fenyegetett városok vagy községek védelmére, úgyszintén élet vagy vagyoni mentésre kell igénybe venni. Hasonlókópen a hatóságoknak kell gondoskodniok a katonai erő kirendeléséről akkor is, ha az a karhatalom gyakorlására veendő igénybe. Gyulán, 1907- évi január hó 5-ón. Ambrus Sándor, alispán.

III.

Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek.

Járási főszolgabirák. Gyula város tanácsa mint első fokú iparhatóság.

19810—1906. ikt. szám. Ezen ministeri rendeletet tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyulán, 1907. évi január hó 3-án. Ambrus Sándor, alispán.

93927 -VI./B. számú K. M. körrendelet.

Osztrák udvari szállítók magyar udvari szállítók is.

Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy az iparhatóságok udvari szállítók részéről, gyártmányaikon alkalmazott magyar országos czimer használata miatt az ilyen áruk lefoglalása mellett, az iparhatóság 58. §-ába ütköző eljárás czimón a kihágási eljárást megindították, felvilágosításul a következőkről értesítem az iparhatóságot.

Az 1883. évi XVIII. t.-cz. 6. §-ának második bekezdése értelmében, az ország egyesitett czimerét azok is használhatják, kik a m. kir. udvari czimet a fennálló szabályszerű eljárás mellett eddig megnyerték, vagy ezentúl megnyerni fogják.

Miután podig úgy az idézett törvény megalkotása idején, mint azóta is, a szabályszerű eljárás mindég az volt, hogy a m. kir. udvari szállítói czim osztrák udvari szállítói czimmel együttesen adományoztatok az ilyen udvari szállítók, kik a cs. és kir. udvari szállítói czimet viselik, egyúttal magyar udvari szállítók is, akik az idézett törvényszakasz értelmében a magyar országos czimert áruikon teljes joggal használhatják.

Épen azért az ilyen czégeknek a magyar czimerrel ellátott árui még akkor sem képezhetik iparhatósági bemutatkozás tárgyát, ha az illető áruk nem magyar származásúak.

Midőn még megjegyezném, hogy az iránt, hogy valamely czóg udvari szállitó-e ? kétség esetében a kereskedelmi és iparkamarák nyújthatnak felvilágosítást, — felhívom, hogy az elsőfokú iparhatóságokat a fentiek értelmében világosítsa fel. — Budapesten, 1906. évi deczember hó 21-én. Kossuth, s. k.