Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1907-05-11 / 19. szám

I

— 133 —

Másolat. A közúti programm.

17448/1. C. 1907. szám. Kereskedelemügyi m. kir. ministertől. Békésvármegve közönségének Gyulán.

A vármegye törvényhatósági bizottságának 1906. évi szeptember hó 1-én tartott rend- kivüli közgyűlésében 375. kgy. sz. a. hozott Endréd és Csorvás községek által felebbezéssel megtámadott az alispán által múlt évi október hó 3-án 14093 sz. a. felterjesztett véghatarozatát, mellyel a beruházási kölcsön terhére foganatosítandó útépítési programmot, valamint az útalapnak e czélra rendelkezésre álló fedezeti összegeit megállapította és ezzel kapcsolatban a füzesgyarmat—nagybajomi ut úgyszintén a vármegye több községének és a szarvasi takarékpénztárnak a kikövezendő útszakaszok megjelölésére vonatkozó kérelmei tárgyában is határozatot hozott, elbirálás alá. vevén a vármegye közönségét a következőkről értesitem:

I.

A véghatározat azon részét, mellyel a határozat a), b), c) és d) tételei alatt felsorolt hidaknak, nevezetesen a dobozi 217.55 m. nyílású Kettős-Körös hídnak, melyből 50 m. már ez időszerint is vasszerkezetű, a szeghalmi 111 m. nyílású, teljesen faszerkezetű Sebes-Körös hídnak, a gyula—sarkadi törvényhatósági közúton levő 79.8 m. nyílású, teljesebb faszerkezetű Sebes-Körös hídnak, és ugyancsak a gyula—sarkadi törvényhatósági közúton levő 59.6 m. nyílású, szintén teljesen faszerkezetű hídnak a beruházási törvény alapján nyerendő államsegély és az útalap hozzájárulása terhére az 1907—1909 években vasfelszerkezetü hidakká való átépítését kimondotta, az utolsó sorban említett hidat azzal, hogy ennek átépítése, miután e hid felerésze Biharvármegyében fekszik, ezen vármegyével közösen teljesítendő, jóváhogyom azon kikötéssel, hogy ezen hidak építési költségei kizárólag az útalap hozzájárulási összegéből fedezeudők, s a mennyibeu ezen hidak átépítése a törvényhatósági bizottsági bizottság által e czélra lekötött 700.000 koronánál többe kerülne, a többlet az alább megállapított útalap hozzájárulási összegbe beszámítható nem lesz, hanem annak külön fedezetéről a törvényhatóság külöu gondoskodni köteles.

A véghatározat 1 —15. alatt kijelölt útépítések közül:

a 2. alatt kijelölt gyoma körösladányi törvényhatósági közutnak a Hármas-Körözsig terjedő 1.686 km. hosszú szakaszának, valamint a dévaványai 0.235 km. hosszú elágazó szakaszának kiépítése már engedélyezve lévén ezek kiépítésének újbóli kijelölésére nincs szükség ;

a 3. alatt kijelölt Szarvas—Orosháza—Tótkomlós közti szakasza a Hódmezővásárhely területén levő közbenső szakasz kiépítése kizárólag a vármegye érdekében eszközlendő, ezen 7.4 km. hosszú közbenső szakasznak a kiépítését a vármegye feladatává teszem, mihez képest, szóban levő ut kiépítési hosszát 9.350+7.400=16.750 kmre helyesbitem ;

a 6. tétel alatt kijelölt gyula—vésztő —Szeghalom—berettyóújfalui törvényhatósági közutnak Vésztő község és a községi temető között levő 1.300 km. szakasza, tisztán csak helyiérdekű lévén, annak a beruházási útépítések keretébe való bevonását nem tartom indokoltnak ;

a 7. tétel alatt kijelölt békés—szarvasi vicziná 1 is közutnak a község szélétől a körgátig terjedő és a temetőhöz vezető 2 km. hosszú szakasza, melynek a törvényhatóságba való felvételét, mint tisztán helyiérdeket szolgáló útszakaszt jóvá nem hagyhatom, a beruházási törvény alapján ki nem építhető;

a 11. tétel alatt kijelölt Orosháza—szentesi törvényhatósági közutnak Hódmezővásárhely határába eső része nincs kiépítve és a beruházás keretében kiépülni nem is fog ; e helyett azonban a város területén a hódmezővásárhelyi—orosházi ut fog kiépülni. Erre való tekintettel a vármegye területén az orosházi—szentesi törvényhatósági közút szóban levő 6.512 km. hosszú szakasza helyett az Orosháza—hódmezővásárhelyi törvényhatósági közút 5.030 km. hosszú szakaszának kiépítését határoztam el;