Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-03-08 / 10. szám
- 76 és nickel érmek hamisítványainak forgalomba hozatala mindinkább növekedő arányokat ölt. A pénzhamisítványoknak a forgalomban való ez az elszaporodása, többek között annak a körülménynek is tulajdonítandó, hogy az egyes pénzdarabok átvétele alkalmával az illető felek a pénzérmek valódiságának megvizsgálására igen csekély gondot fordítanak s ha csak a hamisítás nem feltűnően szembeötlő, a hamisítványt akadálytalanul elfogadják és ismét forgalomba hozzák. A bűnös visszaélések s az abból eredő károsodások lehető meggátlása czéljából, a hamisítványok felismerhetésére nézve, általában a következők jegyeztetnek meg: A valódi pénzérmek kemény fémanyagból előre előkészített pénzlapkákból sajtolás (veretés) utján készülnek, mig a hamisítványok többnyire késsel könnyen vágható, lágy fémanyagból a megolvasztott fémanyagnak öntőtormákba való öntése utján állíttatnak elő. A valódi érmek felülete sima, fényes, rajzaik és betűik élesek, az öntés utján készült hamis érmek felülete ellenben érdes, homályos (fénytelen), rajzaik és betűik elmosódottak, élnélküliek. A hamisítványokhoz használt anyag ón-, autimon-, horgany- és kivételes esetekben ón- és rézötvözetekből áll. Az előbbi ötvözet lágy, késsel vágható, színe sötétszürke, az utóbbi keményebb és színe vöröses fehér. A valódi tiz és húsz filléreseket a mágnes vonzza, mig a hamis tiz és húsz filléresek oly anyagból készülnek, amelyre mágnes nem hat. A hamisítványokhoz használt fémek fajsúlya kisebb lóvén, mint a valódi érmeké, a hamis érmek súlya ószrevehetőleg csekélyebb. A csengés csak az arany- és ezüstérmeknél jöhet figyelembe, de ezeknél is csak annyiban, hogy az éles csengés az érmek valódiságára vall, mig a csengés hiánya nem feltétlen jele annak, hogy az érme hamis, mert a valódi érme fém anyagában rejlő, esetleg a forgalomban támadt repedés a csengést kedvezőtlenül befolyásolhatja, vagy teljesen meg is szüntetheti. Lényeges ismertető jele a hamis érmeknek a szóliratnál: („Bizalmam az ősi erényben, — illetve „Viribus unitis“) mutatkozó s könnyeu felismerhető fogyatkozás, mely széliratoknak utánzata, különös nehézségekkel jár. Ezért a hamis érmek széléről a jelmondat vagy teljesen hiányzik, vagy a hamis érmébe boleöntve, elmosódott alig kivehető, vagy pedig utólagosan egyes betűkkel s egyéb jelekkel beütve, szabálytalanul és rendetlenül van elhelyezve. Az eddigi észlelőiek és tapasztalatok szerint, a forgalomban levő hamisítványok között a legelterjedtebbek az 1897. évben Sopron és Szombathely vidékén feltűnt s innen „sopron szombathelyi typus“-nak elnevezett hamisítványok. A hamisítás kezdetben csak ezüst egy forintosokra szorítkozott, az 1902. óv vége óta azonban az egy koronás és 1903. évi julius óta az öt koronás ezüst érmekre is kiterjedt. Ennek a három érmenenmek úgy Magyarországban, mint Ausztriában folyton nagyobb mennyiségben forgalomba kerülő hamisítványai úgy vegyi összetételükre, mint külső kivitelükre nézve, teljesen megegyeznek. Anyaguk körülbelől 40"/,, ezüstből és a brittamiafóm alkatrészeiből (ón, horgany, aqtjmon és rézből) áll. Az ezüstnek ily nagy mennyiségben való horrák evezése egyfelől alkalmas arra, hogy felületes vegyi vizsgálatnál a vizsgálót megtévessze, másfelől azt eredményezi, hogy a hamisítványnak csengése tisztább. A hamisítványokban foglalt ezüst azonban az érmek színére majdnem semmi féle befolyással nincs, mert ez az ezüsttartalom daczára homályos, fénytelen és oxydativ haladásához képest többó-kevésbó sötétszürke -marad. A fém anyag gyakran annyira merev, hogy a hamis érme nagyobb erővel kemény fém, vagy kőlapra dobva, darabokra törik. A sopron-szombathelyi typushoz tartozó hamisítványok anyagának különösen feltűnő s jellegzetes ismertető jeleként kiemelendő, hogy a hamis érmek megtapintása az újabban olyan érzést vált ki, mintha zsíros tárgyat vagy anyagot érintenénk. Minthogy az említett hamisítványok méretei a megfelelő valódi érmek méreteivel egyenlők és minthogy az ezüst fajsulya nagyobb, mint a hamisítványokhoz használt fémek átlagos fajsulya, a hamisítványok súlya természetszerűleg kisebb, mint a valódiaké. így a valódi ezüst egy forintos érme 12.3 gr. súlyával szemben a hamis érem súlya 11 — 9 gr., a valódi ezüst öt koronás érme 24 gr. súlyával szemben a hamis érme súlya 22—18 gr. így a valódi ezüst egy koronás érme 5 gr. súlyával szembe a hamis érme súlya 4.5—3.6 gr. között váltakozik. E súly hiány tehát szintén lényes ismertető jele a hamisítványoknak. A sopron-szombathelyi hamisítási typushoz tartozó érmék szintén nem sajtolás (veretes), hanem öntés utján készíttetnek s ennélfogva felületük nem teljesen sima, hanem érdes és a rajzok valamint köriratuk kevésbé élesek. Az érmek karimáján levő mélyített szólirat a mint az a betűk alakjából, valamint
