Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-02-17 / 7. szám
— 42 A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, mely azonban lefolyásában szelídnek mondható, mit legjobban igazol az, hogy ebben a bajban az elhalálozások százaléka csak 11% volt. Leginkább fertőzött községek voltak : Békéscsaba, Gyula, Tótkomlós. Tetemes csökkenést mutattak a kanyarós, diphtberiás megbetegedések, míg a hasihagymáz és a szamárhurut megbetegedéseknél emelkedés jelezhető. A többi heveny ragadós bajok jelentéktelen számokkal szerepeltek'. A heveny fertőző betegségek tovaterjedésének megakasztására a hatóságok a lehető intézkedéseket mindenütt megtették. Magam is több irányú intézkedést bocsátottam ki a heveny ragadós bajok tovaterjedése ellen való védekezés és a köztisztaság biztosítása tárgyában. Gyógysavóval beoltottak a jelentést magábiu foglaló időszak alatt 39 diphtberiás egyént, kik közül meggyógyult 30, meghalt 9, vagyis 23%. A beoltottak a megbetegedettek 61%-át tették. Ezzel a jelentésemmel kapcsolatban az 1905. évi elkészült egészségügyi statisztika nyomán főbb vonásokban az elmúlt év közegészségi viszonyairól is megemlékezem. Az 1905. év közegészség! viszonyai az 1904, évhez viszonyítva valamivel jobbak voltak, amennyiben, bár a heveny ragadós bajokban történt összes megbetegedések száma 276-al volt több, de ezekben a betegségekben történt elhalálozások százaléka 2%-al volt kevesebb. Mig ugyanis 1904. évben heveny ragadós bajban megbetegedett 3119 egyén és meghalt 457 ; addig 1905. évben beteg lett 3395 és meghalt 417, vagyis a halálozási százalék 12% volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult az 1905. évben : a) a diphtheria 282 megbetegedéssel, 92 halálozással ('32%) b) a vörheny 1036 » 171 » (16‘»/0) c) a kanyaró 1526 » 55 » ( 3%) d) a hasihagymáz 492 » 91 » (18%) e) a szamárhurut 28 » 4 » (14°/°) f) a gyermekágyi láz 5 » 3 » (60%) g) a bárányhimlő 16 * 1 » ( 60/0) h) a vérhas 6 » * ( — ) i) a járványos fültőmirigygyuladás 4 » — » ( — ) összesen 3395 » 417 » (12%) A heveny ragadós bajok közül, mint ezekből az adatokból kiderül, leginkább uralkodó volt a kanyaró, mely maga az összes megbetegedéseknek %-ét tette. Emelkedett tetemesen a hasihagymázos és vörhenyes megbetegedések száma, mig a diphtberiás betegeké tetemes csökkenést mutat. Az 1905. év folyamán diphtheriában megbetegedett 282 egyén közül gyógysavóval beoltottak 139-et, vagyis az összes megbetegedetteknek 49%-át. A beoltottak közül meghalt 21, vagyis 15%. Védőoltást több esetben sikerrel végeztek. A védőhimlőoltást és az ujraoltást mindenütt jó eredménynyel foganatosították, az alkalmazásba vett tisztán állati oltó anyagok jó minősége és hatékonysága ellen panaszok nem merültek fel. 2. A vármegyei köz kórházi1 a vonatkozólag örömmel jelenthetem, hogy az elmúlt 1905-ik évben a betegforgalom nemcsak hogy nem csökkent, hanem jelentékenyen emelkedett is, ami azt igazolja, hogy a sok ezer beteg mindinkább fokozódó bizalommal keresi fel a vármegye tekintélyes gyógyító intézetét, mely sok szenvedőnek nyújt gyógyulást vagy enyhülést bajaira. Az intézet múlt évi forgalma fényes bizonyságot tesz arról, hogy mennyire kifizeti magát anyagilag is, de főleg erkölcsileg a sok áldozat, amelyet kórházunk felvirágoztatása érdekében hoztunk. A kórházba a múlt óv folyamán összesen 4322 beteget vettünk fel, — ezek közül 183 beteg az elmeosztályon, 4139 beteg pedig a többi osztályokon talált elhelyezést. Az előző évről visszamaradt 655 beteggel együtt összesen 4977 beteget ápoltunk 234.332 ápolási napon. Az összes betegek közül I. oszt. volt 19, — 879 ápolási nappal; II. oszt volt 196, — 5841 ápolási nappal ; III. oszt. volt 4624, — 225.367 ápolási nappal, ingyenes (alapitványos) volt 138, — 2245 ápolási nappal. A kórházi osztályokon ápolt összes betegek közül gyógyult: 2275 = 51-48%, — javult: 1442 = 32-63 %, — gyógyulatlauul távozott: 263 = 5-95 %, — meghalt: 181 — 4,|IJ %, — visszamaradt: 258, = 5-84 %.
