Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-12-20 / 48. szám
323 s, mert a vállalkozók a törvényhatóság által már egy Ízben megállapított egyességi végjárandóságot keveslik, a további egyezkedési tárgyalásokat beszüntettem annál inkább, mert úgy az állam- ápitészeti hivatal mint a kőbánya és a vármegye közös szakértőjének véleménye szerint a vállalkozó kárkövetelése teljes egészében a kőbánya késedelmén alapul s a tiszti főügyész véleménye szerint a vármegye és a kőbánya közötti kereskedelmi kötés alapján a vállalkozó által esetleg folyamatba teendő perében a kőbánya késedelméből folyó s a vármegye ellen megállapítandó kártérítési összeg a késedelmező kőbányára teljes egészében áthárítható. Ily körülmények között a kőbánya ajánlatát felül uiuló összegben való kiegyezés a vármegyére hátrányos lenne. Végül még felemlitendőuek tartom, hogy a csabagerendási törvényhatósági közúton folyó évre előirányzott 4 utkaparóház felépült s felül is vizsgáltatott, miutkogy ezen útvonal a berettyó— Szeghalom—békéscsaba—orosházi leendő állami közutba esik, az állam ezen 4 utkaparóház építési költségét meg fogja téríteni. A beruházási törvény alapján foganatosítandó útépítési munkálatokra vonatkozólag jelentem, hogy az Orosháza—gádoros—nagyszénási, továbbá a gyula—kígyós—apáczai törvényhatósági közutak teljesen kiépültek, leszámoltattak és azokra nézve a felülvizsgálatokat megelőző közigazgatási bejárások megtartása kereskedelmi m. kir. miuister úrtól kérelmeztetett. Ezen építések költségeit a bemutatott műszaki műveletek alapján annak idején miuister ur 748.000 koronában álapitotta meg s folyó évi október hó 8-án 58393. szám alatt kelt rendeletével ezen összeget akként osztotta fel, hogy ebből a vármegye közönsége által 307.244 korona fedezendő, mig a fennmaradó 440.756 koronával az állam fog hozzájárulni, mely czélból utóbbi összeg 90 %-át vagyis 396.000 koronát a vármegye közönségének egyúttal ki is utalta. Ugyan ezen költségek terhére egy gőzhenger, egy lakó s két öntöző kocsi is beszereztetett s velők a gyula—kígyós—apáczai törvény- hatósági közúton a heugerezési munkálatok végeztettek. A beruházási törvény alapján jövő években foganatosítandó építkezések úti programmja f kereskedelemügyi m. kir. miuister úrhoz felterjesztetett, de eddig jóváhagyást nem nyert. Nem nyert jóváhagyást illetve elintézést mindeddig a 700.000 koronás kölcsön ügye sem, miért is ezen kölcsönből fedezendő ut és vasút építkezések ügye is függőben van. 3. Vasút iigy terén jelentem, hogy a gyula— simonyilalvi vasút építése teljesen befejeztetett s mütanrendőri bejárása folyó évi deczember hó 11-ére kitüzetett, kedvező eredménnyel meg is tartatott s a vasút, a személy és teherforgalomnak nyomban át is adatott. A m. kir. államvasutak szajol—aradi vonalán lévő Nagylapos forgalmi kitérőnek a személy, podgyász és kocsirakomáuyu áru forgalom számára való megnyitását kereskedelmi m. kir. miuister ur megigérte s felhívta a m. kir. államvasutak igazgatóságát, hogy az e végből még kiépítendő kettős őrház, rakodó csonka vágány, rakterűiét, hozzájáró ut és váróhelyiségek költségeinek fedezéséről a jövő évi munka programmjában gondoskodjék. Úgyszintén ugyanezen vonalon lévő köröstarcsai forgalmi kitérő, miután vasúti hozzájáró úttal el lett látva, legközelebb a személy forgalomnak át fog adatni. A vármegye területén létesült helyi érdekű vasutak közül az Orosháza—szentes—csongrádi vasútvonal Szentesig terjedő részében a tavasz óta üzemben van. Forgalmi adatai még ismeretlenek. A mátra—körösvölgyi helyi érdekli vasutakon az 1905. évben az utasok száma 622655-ről 649833-ra emelkedett, az általuk megtett ut hossza 11318481 km-ről 12012596 km.-re; az elszállított áruk mennyisége 316139 tonnáról 322609 tonnára, az összes tonnák által megtett ut 9300121 kmrről 9360462 kmrre emelkedett az 1904-ki üzletóv eredményeivel szemben. Az üzleti nyereség volt 1905-ben 408518 korona 38 fillér mig 1904-ben 387080 korona 7 fillér. A részvénytőke 2-9 % ot jövedelmezett 1905-ben az 1904. óv 2 75 °/0 jövedelmével szemben. A teheráru forgalomban legnagyobb mérvben a tűzifa szerepel 88.700 tonnával, azután a kőszén 62134 tonnával, a búza 44746 tonnává!, agyag, föld, kő, homok és kavics 32877 tonnával, czu- korrépa 17372 tonnával, épület és haszoufa 14805 tounával. A békés-csanádi helyi érdekli vasutakon az 1905. évben az utasok száma 214216-ról 224277-re az általuk megtett ut hossza 3719413 kilométerről 4173680 kilométerre emelkedett, mig az elszállított áruk mennyisége 70624 tonnáról 69696 tonnára apadt, azonban az összes tonnák által megtett ut 1695857 kilométerről 1813067 kilométerre emelkedett, az 1904-ik üzletév eredményével szemben. Az üzleti nyereség volt 96895 korona 18 fillér (2.45%), az 1904. év 105482 korona 42 fillér (2.70%) nyereségével szemben. A töinegáruczikkek forgalma emelkedést mutat az agyag, föld, homok, kő és kavicsnál (3278 tonnáról 9120 tonnára), ellenben
