Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-09-06 / 34. szám
999 közúti költségvetés már 1907. évben felhasználható maradványa azon esetben, ha a 700.000 koronás kölcsön tényleg felvétetik, a leendő III. transversalis ut az 1907. évben állami kezelésbe átvétetik s ezen útvonalból már kiépített 50 108 km- útszakasznak a törvéuyhatóság által előlegezett költségére nózvo a leszámolás megejtetik. Ezek szerint 1.421,845 korona 70 fillért tesz azon összeg, melyet a törvény- hatóság még útépítésre fordíthat, s miután ezen összeggel azon 1.190,000 korona, mely a beruházási törvónv indokolásához fűzött III. a) kimutatás szerint a vármegye által felveendő biztosítva lesz ; a kereskedelemügyi m. kir. ministeK urat kéri a törvényhatóság, hogy az ezen határozatban megállapított s az 1907., 1908., 1909. években foganatosítandó hid és útépítésekhez a beruházási törvény indokolásához fűzött III. a) kimutatásban felvett 2.290,000 korona államsegélyt folyósítani, a hódmező vásárhely— Orosháza— pusztaföldvár —csanádapácza— újkígyós— gerendás—békéscsabai (esetleg gyulai,) úgyszintén a békés-mezőberény — körös- ladány—Szeghalom —berettyóújfalui leendő III. transversalis utat s ennek füzesgyarmat—szeghalmi szárnyvonalát az 1907. év elején állami kezelésbe átvenni s ezen útvonalnak a hódmezővásárhely—orosházai—körösladány—Szeghalom—csókmői, valamint Szeghalom —füzesgyarmati a vármegyében fekvő eddig kiépítetlen szakaszait még az 1907. évben kiépíttetni méltóztassók. Egyidejűleg felkéri a törvényhatóság a kereskedelemügyi minister urat arra is, hogy méltóztassók oda hatni, miszerint a gyula—sarkadi törvényhatósági útnak Biharvármegye területére eső részét Biharvármegye kiépítse, miután ezen útvonal békésvármegyei része már ki van építve, az ezen útvonalban a Fekete-Körösön lévő fahidat Bókósvármogyóvel közösen egyidejűleg kiépítse; továbbá Csongrád- vármegyóben Derekegyháza község határában fekvő szentesi utat, mely az újvárosi csárdáig, Bókósvármegyóben pedig a határig kikövezve van s Csöng rád vármegyében csak az újvárosi csárdától Bókésvármegye határáig kiépítetlen Csougrádvánnegye az 1907 -1909- évek folyamán kiköveztesse. E véghatározat a „Hivatalos Lap“-ban szabályszerű meghirdetés czóljából közzótétetik azzal, hogy ellene a megjelenéstől számított 8 nap eltelte után 15 nap alatt a vármegye alispánjánál előterjesztendő s a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz intézendő felebbezósnek van helye ; felebbezósi határidő eltöltővel a m. kir. kereskedelmi minister úrhoz felirat mellett az útalap 1905. évi számadásaival együtt felterjesztendő s a vármegye alispánjának a Hódmezővásárhely város, Csanád, Csongrád, Jásznagykunszolnok és Biharvármegyók közönségéhez intézett megkeresések közvetítése végett kiadandó. — Kmft. Kiadta : Ilr. Konkoly Tihamér, vármegyei aljegyző. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. Védekezés a ragadós száj és körömfájás állati betegség ellen. 12920—1906. S3. — Biharvármegye alispánjának alábbi átiratát másolatban tudomás és közhirrótótel végett kiadom. Gyulán, 1906. évi szeptember hó 2-án. Ambrus Sándor, alispán. Másolat. 11047—190(1. Biharvármegye alispánjától. — Kondor Mihály törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslata a ragadós száj és körömfájással fertőzött Nagyszalonta községnek vószkerülettó nyilvánítása iránt. Véghatározat: A törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatának elfogadásával az 1888. évi 7-ik t.-cz. 36. §-a alapján Nagyszalonta község területét vészkerületté nyilvánítom és a fertőzött belterületről hasított körmü állatoknak a zárlat feloldásáig való elhajtását megtiltom. Figyelembe véve továbbá szakközegem azon észrevételét, hogy a fellépett betegség igen enyhe alakban jelentkezik, úgy a közérdek, mint a közvetlenül érdekelt Nagyszalonta község saját jól felfogott érdekének megvédése okából is a község belterületén lévő marha- állománynak a községi állatorvos közreműködése mellett történendő átoltását elrendelem. Tekintettel továbbá a törvényhatósági m. kir. állatorvos azon jelentésére, hogy a Zsadány község határában lévő nagyorosi pusztán állandóan legelőn tartózkodó nagyszalontai gulyák és esordák a jelzett betegségtől mentesek, a most nevezett pusztán lévő
