Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)

1906-09-06 / 34. szám

- 220 útvonalnak a törvényhatósági utak hálózatába felvétele iránti kérelem felett való határozathozatalt a teheráru forgalom megnyílta utáni időre elhalaszthatja.

Ellenben he^'t ad a törvényhatóság Füzesgyarmat község kérelmének s a füzesgyarmat—bucsai viczinális utat azon okból, mert ezen útvonal Jásznagykun- szolnokmegyei folytatása már teljesen kiépített törvényhatósági ut, s igy ezen füzesgyarmat—bucsai útvonal a leendő III. transversalis ut és a karczagi kiépített ut közötti összekötő jellegénél fogva kiválóbb jelentőségű útvonallá vált, a törvényhatósági utak hálózatába 1907. évi január hó 1-ével felveszi (hossza 24.620 kiír.)

Ugyancsak felveszi a törvényhatóság a törvényhatósági utak hálózatába a jelen határozatában megállapított építési programm következményeként:

Az öcsöd-mesterszállási viczinális útnak Bókésvármegyében fekvő részét szintén 1907. óv január hó 1-től kezdve (7.350 km.)

A füzesgyarmat—nagybajomi viczinális útnak a vármegyében fekvő részét szintén 1907. óv január hó 1-től kezdve (5,500 km.)

A köröstarcsai Kossuth-tér és Kálvin-tór és Kálvin-utczának a leendő ILI. transversalis állami müuttól Z. Nagy Lajos házáig, illetve a postahivatalig terjedő részét 1907. óv január hó 1-től kezdve (0.300 km )

A békés—szarvasi viczinális útnak a községtől a körgátig terjedő 2 km. hosszú szakaszát 1907. január hó 1-től kezdve.

Mig a mezőtúr—szarvasi leendő törvényhatósági közút iránya sem lóvén most még teljes biztonsággal megállapítható, ezen útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét a végleges kijelölés és ezzel kapcsolatban a kiépítés biztosítása utáni időre elhalasztja.

Szarvas község kérelméhez képest, azonban már most kijelenti hajlandóságát arra nézve, hogy ezen ut iránya annak idején oly módon állapíttassák meg, hogy ezen ut a Szent István király utcza északi végétől kiindulva, a község északi szólón keletre, a halásztelki községi közdűlő útig, ettől ezen utón északra fordulva, a szarvas—mezőtúri vasút nyugati oldalán haladjon a vashidig.

Tekintettel azonban arra, hogy részint a most megállapított útépítési programm keresztülvitelével, részint a már kiépített I-ső transversalis műuttal, részint az állam által átveendő és kiépítendő hódmezővásárhely—Orosháza—pusztaföldvári—csanádapáczai—újkígyós—gerendás—békéscsabai (esetleg gyulai), valamint a békés—mezőberóny—körösladány —Szeghalom—berettyóújfalui leendő III. transversalis müuttal s ennek Szeghalom— füzesgyarmati kiágazásával,

a szarvas—Orosháza—mezőhegyesi törvényhatósági közút Orosháza—nagy- szónási 13.670 km. szakasza,

a gyula—vésztő — Szeghalom — berettyóújfalui törvényhatósági közutnak Füzesgyarmaton a nagybajomi elágazástól Biharvármegye határáig, Darvas felé vezető 7.52 km. szakasza,

eddigi forgalmi jelentőségüket elvesztik, miután az ezen kiépítetlen utak által összekötött községek már kiépített, illetve kiépülő műúton csekély kerülővel megközelíthetők.

tekintettel továbbá arra, hogy a gyula—kótegyházi közutnak a kótegyházi gőzmalomtól a vármegye határáig terjedő s Mezőhegyes felé irányuló 2 km. hosszú szakasza Mezőhegyes és Csanádvármegye elutasító álláspontja folytán ki nem épülhet s igy nagyobb forgalmi jelentőséget sem nyerhet,

ezen 3 ik törvényhatósági útszakaszt a törvényhatóság útjainak hálózatából az 1890. évi I. t-ez. 10. § a alapján kihagyja.

Kimondja egyszersmind a törvényhatóság, hogy ezen 3 útszakaszból 2, úgymint az Orosháza—nagyszónási kiépítetlen, valamint a füzesgyarmat—darvasi útszakaszok az 1907. óv január hó 1-től kezdve, mint községi közlekedési közút lesz az érdekelt községek, illetve utibizottságok által fenntartandók, mig a kótegy- háza —mezőhegyesi útszakasz azon okból, mert ezen útszakasz csanádvármegyei folytatása községi közdűlő ut Kétogyháza község által, mint községi küzdülő lesz az 1907. évi január hó 1-től kezdve fenntartandó. Utasítja a vármegye alispánját, hogy ezen h Oározat jogerőre emelkedése után, az 1890- évi I. t.-cz. 36. §-a értelmében, a 3 községi közlekedési útszakasz fenntartására hivatott érdekeltséggel tárgyalást tartván, a fenntartás és kezeléshez való hozzájárulás arányát állapítsa meg.

A törvényhatóság ezekben a beruházási kölcsönből nyerendő 2.290,000 korona államsegély és 1.900,000 korona törvényhatósági hozzájárulás terhére foganatosítandó útépítés teljes programmját megállapítván s ezen programmal kapcsolatos intézkedéseket úthálózata újabb megállapításával megtevőn, a 36188—1906. I.-c. számú kereskedelemügyi ministeri rendelet alapján, útalapja teherviselési képességét következőkben mutatja ki: