Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)

1906-09-06 / 34. szám

BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA.

IX. évfolyam. Gyula, 1906. szeptember 6. 34-ik szám.

Előfizetési díj egy évre $ korona.

Hirdetési díj minden szó után 4 fillér.

Kiadja a vármegye alispánja.

» Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben.

I.

Szabályrendeletek. Közérdekű határozatok.

KIIRT C Z I K K

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1906. évi szeptember hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből.

375. bgy. 12418. ikt. szám.

1906.

Tárgyaltatott a m. kir. kereskedelemügyi minister ur 36188—I-c/1906. számú rendeleté, a beruházási kölcsön terhére foganatosítandó közúti építkezések programmjának, valamint a törvényhatóság közúti alapjából e czólra rendelkezésre álló fedezetnek megállapítása tárgyában; ezzel kapcsolatban az útépítési bizottság javaslata, kereskedelemügyi minister ur 43532-—1/1906. számú rendelete, a füzesgyarmat—nagybajomi ut kikövezóse tárgyában, úgyszintén a vármegye községeinek, valamint a szarvasi takarékpénztárnak kikövezendő útszakaszok megjelölése tárgyában beadott kérvényei.

Véghatározat:

A törvényhatóság megállapítja, hogy az állami beruházásokról szóló 1904. évi XIV. t.-cz. indokolásához fűzött Ill-a. kimutatása szerint, az 1907—1909. években a törvényhatóság területén a 2.290.000 koronát tevő államsegély, valamint a törvényhatóság terhére ugyanott felvett 1900000 korona hozzájárulás összegéből 199 km. közút kiépítése irányoztatott elő ; megállapítja továbbá, hogy ezen 199 km. hosszú úthálózatból a folyó évben kiépül az Orosháza—gádoros —nagyszónási törvényhatósági ut és ennek szentesi elágazása, valamint a gyula—kígyós—apáczai törvényhatósági ut és ennek kigyósi elágazása összesen 43.835 km. hosszúságban, igy az 1907—1909. években még kiépíthető és kiépítendő 155.165 km. törvényhatósági ut.

Ezen kereten belül a törvényhatóság elhatározza, hogy első sorban a törvényhatóság közútjain lévő nagyobb, egészben vagy részben faszerkezetű hidakat vasszerkezetűvé átópitteti, mert ezen faszerkezetű hidak fenntartási költségei terhesek, az alépítmények pedig oly gyengék, hogy újra ópitósük 4—5 éven belül mulhatlanul szükségessé fog válni, a törvényhatóság útalapját pedig az 1.900.000 koronát tevő hozzájárulás oly mérvben igénybe veszi, hogy az átalakítás ez alkalommal nem foganatosittatik, kétséges, vájjon később annak költségeit az útalap jövedelme képes lenne elviselni.

A gyomai hármas-körösi híd faszerkezetónek átépítése az 1907. évre az útalap terhére már biztosítva lóvén, a törvényhatóság a beruházási törvényből nyerendő államsegély és az útalap hozzájárulás terhére az 1907- 1909. években vasszerkezetűvé átépítendő hidakat a következőkben állapítja meg :

a) a dobozi 2i7 55 m. nyílású kettős-körösi hid, melyből 50 méter már ez idő szerint is vasszerkezetű, átépítésének költsége 280000 korona ;

b) a szeghalmi—sebes-körösi 111.2 m. nyílású, teljesen faszerkezetű hid. Átépítésének költsége 190000 korona;

c) a gyula—sarkadi törvényhatósági utón lévő 79.8 m. nyílású fehér-körösi teljesen faszerkezetű hid. Átópitósi költsége 160000 korona ;

d) a gyula—sarkadi törvényhatósági közúton lévő 59.6 m. nyílású feketekörösi teljesen faszerkezetű hid. Átópitósi költsége 70000 korona, miután a hid fele része Biharvármegyóben fekszik, éppen azért átalakítása Biharvármegyóvel közösen teljesítendő.