Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-08-23 / 32. szám
- 209 tőke a vármegye útalapjának 7700 korona uj jövedelmet fog biztosítani, amely összeg esetleg 60 éves amortisatió mellett 4.85%-os annuitással s 3°/o-°s árfolyamveszteség leszámításával 153.998 korona tőkének felel meg. 4. Meglevő készpénzből fedezhető 246.673 korona 70 fillér. Ezen összegből a tartalékalap állaga 62000 korona, 184.673 korona 70 fillér pedig az 1907—1908. évi közúti költségvetés már 1907. évben felhasználható maradványa azon esetben, ha a 700.000 koronás kölcsön tényleg felvétetik, a leendő III. transversalis ut az 1907. évben állami kezelésbe átvétetik s ezen útvonalból már kiépített 50.108 km. útszakasznak a törvényhatóság által előlegezett költségére nézve a leszámolás megejtetik. Ezek szerint 1.421845 korona 70 fillért tesz azon összeg, melyet a törvényhatóság még útépítésre fordíthat s miután ezen összeggel azon 1.190000 korona, mely a beruházási törvény indokolásához fűzött III. a) kimutatás szerint a vármegye által felveendő — biztosítva lesz : a kereskedelemügyi m. kir. minister urat kéri a törvényhatóság, hogy az ezen határozatban megállapitott s az 1907., 1908., 1909. években foganatosítandó hid és útépítésekhez a beruházási törvény indokolásához fűzött III. a) kimutatásban felvett 2.290000 korona államsegélyt folyósítani, a hódmezővásárhely—Orosháza—pusztaföldvár—csanádapácza—újkígyós—gerendás—békéscsabai (esetleg gyulai), úgyszintén a békés—mezöberény—körösladány—Szeghalom—berettyóújfalui leendő III. transversalis utat s ennek füzesgyarmat—szeghalmi szárnyvonalát az 1907. év elején állami kezelésbe átvenni s ezen útvonalnak a hódmező vásárhely—orosházi—körösladány—szeghalmi— csökmői, valamint Szeghalom—füzesgyarmati a vármegyében fekvő eddig kiépítetlen szakaszait még az 1907. évben kiépíttetni méltóztassék. Egyidejűleg felkéri a törvényhatóság a kereskedelemügyi m. kir. minister urat arra is, hogy méltóztassék oda hatni, miszerint a gyula—sarkadi törvényhatósági útnak Biharvármegye területére eső részét Biharvármegye kiépítse, miután ezen útvonal békésvármegyei része már ki van építve, az ezeu útvonalban a Fekete-Körösön levő fahidat Békésvármegyével közösen egyidejűleg kiépítse ; továbbá Csongrádvármegyében Derekegyháza község határában fekvő szentesi utat, moly az újvárosi csárdáig, Békésvármegyében pedig a határig kikövezve vau s Csongrádvármegyében csak .az újvárosi csárdától Bókésvármegye határáig kiépítetlen : Csongrádvármegye az 1907/1909. évek folyamán kiköveztesse. E véghatározat a »IIivatalos Lap«-ban szabályszerű meghirdetés czéljából közzéteendő azzal, hogy ellene a megjelenéstől számított 8 nap eltelte után 15 nap alatt a vármegye alispánjánál előterjesztendő s a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz intézendő felebbozésnek van helye ; felebbezési határidő elteltével a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz felirat mellett az útalap 1905. évi számadásaival együtt felterjesztendő s a vármegye alispánjának a Hódmezővásárhely város, €sanád, Csongrád, Jásznagykunszoluok és Biharvármegyók közönségéhez intézett megkeresések közvetítése végett kiadandó. Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1906. évi szeptember hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta : I)r. Konkoly Tihamér, vármegyei II aljegyző. Közgyűléshez ! Gyula, 1906. évi augusztus hó 22-én. Ambrus Sándor, alispán.
