Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-16 / 11. szám
- 71 A törvényhatóság a gyulai főgimnáziummal kapcsolatban létesítendő tápintézet felállításával szegénysorsu tanulóknak tanulmányaik végzésében való támogatását és ezzel úgy kulturális, mint emberbaráti czélt lát előmozdítva, amely czólok elérésére a maga részéről is segélyt kiván nyújtani és ezért annak kijelentésével, hogy anyagi ereiének korlátái között hasonló intézményeket mindenkor kész támogatni, a gyulai főgimnáziumi tápintézet javára a vármegyei közszükségleti alapból 1200 azaz Egyezerkettőszáz korona adományt megszavaz akként, hogy ez az összeg az alap 1905 — 1907. évi kamat jövedelméből lesz három éven át 400—400 koronás részletekben a vármegye alispánja által utalványozandó. Ez a határozat meghirdetendő és azután a 3/1903. bgy. számú vármegyei szabályrendelet jóváhagyási záradéka értelmében a m. kir. belügyminister úrhoz jóváhagyás végett felterjesztendő. Erről a vármegye alispánja további szabályszerű eljárás végett a kir. számvevőség és a főgimnáziumi bizottság órtesittetik Kmft. Kiadta : dr. B e r t h ó t y István, vármegyei tb. főjegyző. 3469. ikt. 1904. IV. Vármegyei tiszti főügyész, központi előadók, járási főszolgahirák, vármegyei közkórház igazgatósága, Békéscsaba község elöljárósága s általa a békéscsabai nyilvános jellegű közkórház. Gyógydijak behajtása ingatlanokból. Alábbi belügyministeri rendeletet tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyulán, 1905. évi márczius hó 12-ón. Alispán helyett: dr. D a i m e 1, várm. főjegyző. Másolat. 10670/IV-e. 1905. B. M szánni körrendelet- A nyilvános betegápolásból felmerült követelések behajtása körüli eljárás és a felmerülő ügyészi kiadások előlegezése s fedezése. Valamennyi törvényhatóságnak és közigazgatási bizottságnak. A 35.000—1902. B M. szám alatt kibocsájtott kórházi szabályrendelet 59. §-ának hatodik bekezdése értelmében, a magánosokat terhelő betegápolási költségeknek ingatlanokból való behajtását csak a közigazgatási bizottság rendelheti el s az ily végrehajtást a törvényhatóság tiszti ügyésze közvetíti. Ezen rendelkezéssel kapcsolatban kérdés tárgyává tétetett, hogy az ingatlanból való végrehajtása foganatosítása körül a tiszti ügyész teendője mely határig terjed, nevezetesen hogy kötelessóge-e a biztosítási végrehajtáson kívül egyszersmind a kielégítési végrehajtás foganatosítása körül is közreműködni, továbbá, hogy utóbbi esetben ki köteles a végrehajtás foganatosításához szükséges költségeket a tiszti ügyésznek előlegezni ? E felmerült kérdések tekintetében fenforgó kételyek eloszlatása végett a következőket jelentem ki : Mivel a „Kórházi Szabályrendelet" idézett rendelkezése ezzel ellenkező kijelentést nem tartalmaz, ennélfogva kétségtelen, hogy a tisztiügyósz a végrehajtás egész folyamatában közreműködik, tehát a kielégítési végrehajtást is köteles közvetíteni. A végrehajtás költségeit s azok előlegezését illetőleg megjegyzem, hogy a tisztiügyészt az ilyen végrehajtások foganatosítása körüli küzremüködésóért a V. U. Sz. 259. §-a értelmében munkadij meg nem illeti, mert a szóban levő működés a tisztiügyésznek kormányrendelettel megállapított hivatalával járó kötelessége. A végrehajtás körül mind az által tényleg merülnek fel készkiadások, melyeket a tisztiügyósz részére, ha ezt kívánja, előlegezni kell. Ily kiadások nevezetesen a végrehajtó közeg költségei, továbbá az árverési hirdetmény közzétételének költségei. Ezen összegeket a kórház fentartója köteles előlegezni, mint akinek érdekében a végrehajtás foganatosittatik. Az előlegezett összegek a végrehajtás alá eső ingatlan vételárából rendszerint megtérülnek. Azon kivételes esetekben azonban, amidőn bármi oknál fogva nem térülnének meg, azoknak végleges fedezése az 1898. évi XXI. törvónyczikk 3. §-ában említett kórházi költségek módjára, az országos betegápolási alap, esetleg az államkincstár terhére történik. A kórház fentartója a tisztiügyósz által indokolt jelentésben kért összeget — elszámolandó és megtérítendő előleg gyanánt — utalványozza a tisztiügyósz részére. Az elárverezett ingatlan vételárából meg nem térülő előlegnek az országos betegápolási alapból, esetleg az államkincstárból leendő megtérítése végett a kórház fentartója