Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-09 / 6. szám

<8210 ikt,

1904.

I. Gyula város polgármestere és községi elöljárók.

A községek által alkalmazott mezőőrök szolgálati és személyi viszonyaira vonatkozó jelentésekből azt tapasztaltam, hogy a mezőőri állások szervezetére vonatkozó intézkedések igen sok községben nem megfelelők és hogy ennek folytán az alkalmazott mezőőrük alkalmassága tekintetében is sok kívánni való mutatkozik, hogy a mezőrendőri törvénynek a mezőőri állások létesítésével kitűzött ezélzata tényleg megvalósuljon és hogy a mezőőrökben a közérdek oly hatósági közegeket nyerjen, a kik a külső rendészeti teendőket értelemmel és megbízhatóan látják el.

A beszolgáltatott adatokból főleg a következő észrevételek megtételére érzem magamat indíttatva:

1. Az egyes mezőőrök gondozására bízott terület nagysága igen különböző. Figyelmen kívül hagyva a kertekben alkalmazott, valamint másik oldalon a lovasitott mezőőröket átlag véve is 300—5000 kát. hold között ingadozik az a terület, amely egy mezőőr őrizetére van bízva. E tekintetben kívánatos, hogy az egyes őrzési kerületek nagyobbra ne szabassanak, mint a mit egy egyén állandóan felügyelni képes, de viszont igen fel ne aprittassanak, hogy a mezőőrök kellő javadalommal legyenek elláthatók a nélkül, hogy az érdekelt gazdaközönség tultcrheltetnék.

2. A legtöbb helyen kifogásolható a mezőőrök javadalmának mértéke, mely csak egyes esetekben éri el azt az összeget, melyből egy egyén megélni képes. Már pedig, hogy a mezőőri szolgálat kellő ellátása biztosittassók, szükséges, hogy a mezőőr egész munkaidejét szolgálatának szentelje és épen azért, oly javadalommal láttassák el, hogy a mellett más kereseti forrás után nézni ne legyen kénytelen, sőt hogy egyéni függetlensége és megbízhatósága a kellő javadalmazás által is lehetővé tétessék. Sokkal megbízhatóbb lesz a mezőőri szolgálat ellátása, ha az a község amely 140—150 korona évi javadalom mellett 25 mezőőrt alkalmazott, felónyi, de oly fizetésű mezőőrt fogad fel, akiknek egész munkaképességére számíthat.

Fel kell itt hívnom különösen a nagyobb községeknek figyelmét arra, hogy a mezőrendőri törvény szellemével épen nem ellenkezik, sőt közérdekből kívánatos, ha ott ahol a viszonyok ezt lehetővé teszik a mezőrendőri teendők ellátása kellő számban szervezett külterületi (esetleg lovasitott) rendőrökre bizatik, akik a községi rendőrség létszámába beolvasztva jobban ellenőrizhetők és teendőikre kioktatva azok ellátására inkább szoríthatók.

3. Leginkább a már említett hiányok következménye, hogy a mezőrondőrök alkalmazásánál azok megválasztása, egyéni munkabírása nem kielégítő, hogy a mezőőrök sorában túlnyomó számmal agg, másként koresetkóptelen egyének vannak, akik már fizikailag is képtelenek arra, hogy szolgálatukat ellásák és jórészt ez az oka annak, hogy sok helyütt a mezőőri intézmény létesítéséhez fűzött várakozások be nem váltak.

Felhívom azért Czimeteket, hogy ott, a hol ez észrevételeknek megfelelő helyzet áll fenn, a mezőőri állások számának, az őrzési kerületek beosztásának, valamint a mezőőrök javadalmazásának kellő revideálása iránt terjesszenek be a képviselőtestülethez indokolt javaslatot és egyébként is azon legyenek, hogy mezőőrökül értelmes, munkabíró, és megbízható egyének fogadtassanak fel. Gyulán, 1905. évi február hó 8-án. Dr. F á b r y, alispán.

BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA.

Előfizetési «lij egy évre 8 korona. Hirdetési dij minden sző alán #' fillér.

Kiadja a vármegye alispánja.

Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben.

Vili. évfolyam. Gyula, 1905. február 9. 6-ik szám.