Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-05 / 50. szám
- 310 17347, ikt. 1905. II. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere, állami anyakönyvvezetők és vármegyei levéltáros. Utólagos anyakönyvezés. Az alábbi ministeri rendeletet másolatban tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyulán, 1905. évi november hó 22-én. Alispán helyett: dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző. Másolat. 111. 348/1905. I-c. B. M. számú körrendelet. Az utólagos anyakönyvezés. Valamennyi törvényhatóságnak. Az utólagos anyakönyvezésnél követendő eljárást az e tárgyban 1896. évi 10221/B. M. sz. a. kibocsátott körrendelet hatályon kívül helyezése mellett a következőkép szabályozom : I. Utólagos anyakönyvezés hivatalból. Hivatalból való eljárásnak akkor van helye, ha az anyakönyvvezetőnek akár közvetlenül, akár a felügyelő hatóság utján tudomására jut, hogy kerületében az A. T. hatályba lépte óta történt valamely születést vagy halálesetet az annak bejelentésére kötelezettek, daczára annak, hogy az eset megtörténtétől számítva három hónap már elmúlt, be nem jelentettek, vagy ha a kerületében az ottani anyakönyvvezető közreműködésével kötött valamely házasság az anyakönyvbo be nem vezettetett, vagy a kerületében valamely felhatalmazott anyakönyvvezető vagy más polgári tisztviselő közreműködésével kötött házasság felől jegyzőkönyv nem vétetett fel. Az eljárást a fentebb megjelölt anyakönyvvezető indítja meg s kihallgatja mindazokat, akiknek kihallgatására az eset tüzetes megállapítása czéljából szükség vau. A más községben lakó felek vagy tanuk az ottani anyakönyvvezető utján hallga- tandók ki. Idegen községből való megidézósnek tehát helye nincs. Eskü sem a felektől, sem a tanuktól nem vehető ki, de mindezek kihallgatásuk alkalmával figyelmeztetendők a B. T. 400. §-ában, illetőleg a bejelentésre kötelezettek az A. T. 82. §-ában foglalt rendelkezésre s a kérdéses rendelkezések tartama nekik megmagyarázandó ; ennek megtörténte pedig a kihallgatásról felveendő jegyzőkönyvben kifejezésre juttatandó. A nyomozás során egybogyüjtendők mindazok az adatok, amelyek bejegyzés tárgyát képezik. A nyomozás befejeztével az anyakönyvvezető az anyagot anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságához terjeszti be, amely abban az esetben, ha születésről vagy halálesetről van szó, az utóanyakönyvezés fölött I. fokban határoz, abban az esetben pedig, ha házasságkötés utólagos anyakönyvezéséről van szó, az iratokat határozathozatal végett elém terjeszti. A felügyelő hatóság határozata jogerőre emelkedés után az anyakönyvvezetőnek is kézbesítendő. Ha a felügyelő hatóság az esetet eléggé kiderittetnek vagy az adatokat elégségeseknek nem találja, határozathozatal előtt az eljárást az anyakönyvvezetők utján kiegészítteti. Anyakönyvezetlenül maradt születési eset utólagos anyakönyvezése, ha az utólag anyakönyvezendő még életben van, rendszerint elrendelendő. Haláleset utólagos anyakönyvezése ésak az esetben rendelhető el, ha a hulla meg volt s a személyazonosság is minden kétséget kizárólag megállapittatott Az, hogy az anyakönyvezés tárgyát képező valamely adat meg nem állapítható az utólagos anyakönyvezés megtagadását egymagában nem indokolja. A felügyelő hatóság a születés vagy haláleset utólagos anyakönyvezését elrendelő határozatában azt is megállapítja, hogy az anyakönyvi bejegyzés szóbeli bejelentés alapján vagy az általa megállapított szöveggel bejelentő közreműködése nélkül történjók-e ? E tekintetben az eset körülményei döntők. Ha a bejelentésre kötelezett nem azon anyakönyvi kerületben lakik, amelynek anyakönyvóben az eset bejegyzendő, a bejegyzés a bejelentő közreműködése nélkül történjék. A bejegyzésben, ha az eset régebben történt, az is mindenkor megemlítendő, hogy a bejegyzésben foglalt adatok az eset megtörténte vagy az utóanyakönyvezós időpontjának felelnek-e meg. E tekintetben, ha a bejegyzés szövegét a felügyelő hatóság állapítja meg a felügyelő hatóság rendelkezik, egyéb esetekben az anyakönyvvezető saját belátása szerint jár el. Ha azonban az utólagos anyakönyvezés tárgyát képező eset megtörténte óta az utóanyakönyvezendőre vonatkozólag oly állapot-változások következtek be, melyek utólagos bejegyzés tárgyát képezték volna, akkor az adatok mindig az eset megtörténte időpontjának megfelelőleg jegyzendők be. A bejegyzésben aláírás előtti megjegyzésképen a felügyelő hatóság engedélyére mindig, tehát akkor is hivatkozni kell, ha a bejegyzés szóbeli bejelentés alapján történik.
