Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-03 / 32. szám

— 203 —

Az útlevél nyilvántartás másolatok az utazás czóljának bejegyzését illetőleg még mindig nélkülözik azt az egyöntetűséget, amely minden statisztikai adatgyűjtésnek alapját képezi. Minthogy pedig az útlevél nyilvántartások az útlevél lapok adatai alapján készülnek, első sorban ezeknek kiállítását kell egyöntetűvé tenni s ezért a in. k i r. b e 1 ü g y- m i n i s t e r ő nagy méltóságának magas hozzájárulásával van szerencsém az összes utlevélkiállitó hatóságokat felkérni, hogy az u 11 e v ó 11 a p o k kiállításával megbízott alárendelt hatóságaikat és közegeiket (a község elöljáróságokat és r. t. város rendőrkapitányait) az alábbiaknak megfelelően utasítani és az c tárgyban kiadott intézkedéseikről tudomásvétel végett alulirt hivatalt is értesíteni szíveskedjenek.

Az utazás czélját a kivándorlásról szóló 1903. évi IV. t.-cz. 1. §-ának és az ezen törvény végrehajtása tárgyában 1904- évi 40000. szám alatt kiadott belügyministeri rendelet 1. §-ának figyelembe vétele mellett kell az utlevéllapokba bevezetni.

Hogy mely esetben forog fenn kivándorlás, arra nézve nem mindég a fél saját bevallását kell irányadónak tekinteni, hanem ezt a fél kikérdezése és az úgy kiderített körülmények mérlegelése alapján gyakran magának az utlevóllapon kiállító hatóságnak, illetve közegnek kel! megállapítani. A kivándorlásról szóló 1903. évi IV. t.-cz. 1. §-a értelmében kivándorló az. aki tartós kereset czéljából bizonytalan időre külföldre utazik s ezért az útlevél iránti kérelem benyújtásakor, illetve az utlcvéllap kiállítása alkalmával arra nézve kell biztos tájékozást szerezni, hogy a kérelmező : 1. tartós kereset czéljából megy-e külföldre ? 2. visszatérése bizonyos, — vagy legalább hozzávetőleg — előre megállapított időn belül valószínű e ?

Az Amerikába és általában tengerentúlra szóló útleveleknél az utazás czóljának megállapítása egyáltalán nem ütközik nehézségbe, mert a nagy távolság, a tetemes úti költség és különösen a külföldi gyakran teljesen ismeretlen — életviszonyok következtében a visszatérés csak több előre nem látható körülmények kedvező összetalálkozása esetén válik lehetővé, és igy a külföldön tartózkodás ideje még akkor is bizonytalan, ha a fél bizonyos időn belüli visszatérésére nézve szándékát bejelentette- Épen azért az 1904. évi 40000. számú belügyministeri rendelet 1. §-a értelmében mindenkit, aki mint III. osztályú (fodólközi) utas kereset czéljából, Európán k i v ü 1 i államba utazik, kivándorlónak kell tekinteni, s ennélfogva ily egyének utlevéllapjába az utazás czólja gyanánt — tekintet nélkül a visszatérésre vonatkozólag tett kijelentésre — kivándorlást kell bejegyezni.

Európai államokba szóló útleveleknél a 40000—904. B. M. rendelet. 1. §-a értelmében viszont csak akkor kivándorlás az utazás czólja, ha a fél mint szerződött ipari munkás, szegődött házi vagy gazdasági cseled, vagy pedig bármely más h u- zamos és bizonytalan ideig tartó kereset czéljából utazik külföldre. Ha tehát a tartós kereset és bizonytalan ideig tartó huzamos külföldi tartózkodás valószínűnek látszik, az utazás czólja gyanánt kivándorlást kell az utlev óllapba bejegyezni, kivéve ha az illető külföldön is valamely hazai vállalat alkalmazottja marad, vagy pedig csak valamely időszaki gazdasági munka elvégzésére megy külföldre.

Gyakran előfordul, hogy az utlevóllapokat kiállitó hatóságok és közegek az említett belügyministeri rendeletben felsorolt kivételeket figyelmen kívül hagyva, azon az alapon, hogy az illető kiutazni szándékozó egyének visszatérésük idejét egészen pontosau nem tudják megmondani, bár bemondásukból és egyéb körülményből biztosra vehető, hogy leg- iolcbb néhány hónap vagy egy éven belül visszajönnek, tehát csupán a „bizonytalan" szó helytelen értelmezése következtében — gyakran kivándorlóknak tekintenek oly egyéneket is, akik csak valamely időszaki gazdasági munka elvégzése czéljából utaznak külföldre. Ily tévedések legfőkópeu a román határszélen fekvő vármegyék nyilvántartásaiban a Romániába szóló útleveleknél fordulnak elő, amely mesryók lakosságának egy része csaknem minden évben kimegy Romániába, s csekély kivétellel még ugyanabban az évben vissza is tér.

Minthogy az időszaki gazdasági munka (aratás, favágás stb ) nem tartós, hanem csak ideiglenes s annak tartalmát — legalább hozzávetőleg — megszabja az évnek az a szaka, amelyben végezhető és igy tulajdonkópen nem is bizonytalan ideig tart, ennélfogva mindazon esetekben, midőn az Útlevelet kérő kikérdezése alapján megállapítható, hogy csak valamely időszaki gazdasági munka elvégzése végett kór európai államba útlevelet, utazása czélját „időszaki gazdasági munka" kifejezéssel kell az utlevóllapban feltüntetni.

Amennyiben az utazás czólja nem kivándorlás, vagy időszaki gazdasági munka, annak feltüntetésére továbbra is az eddig használt kifejezések (szerződtetés, üzleti utazás, tanulmányút, családügy, látogatás, szórakozás, üdülés stb.) használandók. Budapest, 1905. évi julius 13-án. Az igazgató helyett: Vízaknai s. k, min. osztálytanácsos, aligazgató-