Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-27 / 31. szám

— 196 Ez a kormány ugyanis nem csupán egyszerűen országgyülésileg megszavazott költségvetés, tehát adó és ujonczjutalók nélkül akarná az állam bevételűit beszedni, kiadásait eszközölni és védoreje fennállásáról gondoskodni, hanem készülne mindent megtenni a kópviselőháznak a költségvetést, appropriácziót, tehát az adót és ujonczjutalókot megtagadó határozata ellen, vagy a mi ezzel egyenlő jelentőségű, ez ügyekben való határozat hozatalnak saját alkotmányellenes elnapoló intézkedése által történt szándékos meghiúsításával. Ebből folyólag a kópviselőház különösen megállapítja azt, hogy a kormánynak ilyen rosszhiszemű eljárása által teremtett helyzetben a véderő létszámának az 1888. évi XVIII. t.-cz. alapján póttartalékosok behívásával vagy a három évet kiszolgált védkötelesek visszatartásával eszközölt kiegészítése szintén tilos és törvénytelen. Mert az a most egyenesen a megtagadott, vagy a végrehajtó hatalom czélzatos intézkedése folytán meg nem szavazott ujonczok pótlására, tehát az országgyűlés ujonczmogajánlási, illetőleg megtagadási jogának szándékos kijátszására szolgálna és jog eredményes gyakorlásának meghiúsítására ; ez pedig semmi esetre sem volt ama törvény szándéka. Ezt a czólzatot semmi esetre sem értette a törvény azon különös körülmények alatt, melyek fenforgásához szó- szerint köti a létszám kiegészítés rendkívüli módjainak megengedését.

Megállapítja továbbá a ház, hogy az alkotmányellenesen működő kormány nemcsak egyáltalán nem teljesítheti az 1867. évi XII. t.-czikk által kereskedelmi szerződések megkötése körül a felelős ministeriumra ruházott teendőket, hanem hogy ez a kormány éppen a helyzeténél fogva, a mely a politikai felelősség érvényesítését vele szemben gátolja, minden mentséget kizáró módon áll a jogi felelősség súlya alatt az 1899. évi XXX t.-cz. tiltó intézkedéseinek, jelesül pedig azon tilalmának megtartása tekintetében, mely szerint uj vámtarifa létrejövetele előtt idegen államokkal kereskedelmi szerződés megkötésére nézve tárgyalni nem szabad.

Végül a képviselőház szükségesnek látja az alkotmányellenes elnapolásnak és kormányzásnak a közösügyí kiadásokra kiható különleges jogi következményeit is megállapítani. Az 1867. évi XII. t.-cz. 18. és 22. §§-ai világosan körülírják a a közösügyi kvóta megállapításának módját, melyhez múlhatatlanul megkívántaié első lépés az országos bizottság megválasztása és törvényszerű működése, ez utóbbinak egyik feltétele pedig az idézett törvény 19. és 20. §§-ai szerint a felelős kormány befolyása. Ha tehát a kvótabizottság megválasztása vagy törvényszerű működése az országgyűlésnek alkotmányellenes helyzete által lehetetlenné tétetik, úgy hiányzik az idézett törvény értelmében utóbb bekövetkezhető fejedelmi döntésnek nélkülözhetetlen törvényszerű előzménye, ez esetben tehát a fejedelmi döntés sem történhet meg törvényesen és jogórvényesen és igy semmi alakban sincs meg a közösügyi kvóta törvényes megállapításának lehetősége.

Mivel pedig az 1867. évi XII. t.-cz. 18. §-a világosan kimondja, hogy a két állam hozzájárulási aránya „előre- megállapítandó, úgy ilyen törvényes megállapítás nem létében nemcsak a megszavazás ténye hiányzik a közösügyi költségek törvényes folyóvá tételéhez, hanem magának a megszavazásnak törvényszerű előfeltétele is, úgy hogy minősített alkotmánysértést követ el az a kormány, amely a kettős akadály daczára, bármely összeget szolgáltat a magyar állampénztárból a közösügyi kiadások fedezésére.

Mindezek alapján a kópviselőház kimondja, hogy a kormány nemcsak súlyos alkotmánysértést követett el a ház elnapolásának kieszközlésóvel, hanem hogy fennállása és egész kormányzata alkotmányellenes, hogy az állami jövedelmeknek, különösen a k zadóknak igénybevételére és az állami kiadások eszközlésére feljogosítva nincs, hogy a véderő kiegószitósót, illetőleg létszámának fenntartását törvényesen nem eszközölheti sem ujonezozás által, sem pedig az 1888. évi XVIII. t.-cz-ben megjelölt rendkívüli módon, hogy kereskedelmi szerződésekre vonatkozólag, idegen államokkal nem tárgyalhat és hogy. különösen tilos neki a közösügyi költségek fedezésére a magyar állami pénztárból bármoly összeget fordítani.

Amennyiben pedig a kormány ezen tiltott ténykedéseket mégis teljesítené, a ház annak összes tagjait előre figyelmezteti e törvénytelen tényekkel összekötött anyagi és büntetőjogi következményekre.

A törvényhatóságokat pedig emlékezteti a Ház alkotmány védő hagyományos feladatukra, figyelmezteti őket az 1886. évi XX. t.-cz 20, valamint az 1504. évi I. t.-cz. 5. és 6. §§-aira és elvárja tőlük, hogy az alkotmányellenes kormányzatot támogatni nem fogják

Es végül a ház kifejezi ama törhetetlen bizalmát, hogy a nemzetnek szigorúan törvényes védelmi küzdelme diadalmaskodni fog az alkotmány ellen intézett támadás felett és biztosítja a nemzetet, hogy az alkotmányos rendnek helyreállítása után, legsürgősebb kötelességének fogja ismerni az alkotmány biztosságán, egyesek