Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-04-14 / 15. szám
gáltatása körüli eljárás egyöntetű szabályozása érdekében a m. kir. államvasutak igazgatóságához 1903. évi augusztus hó 14-én 34998. szám alatt intézett rendeletének III. pontja értelmében, a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazá- sáról szóló 1893- XXIII. törvényczikkbo ütköző kihágásoknál esetleg szükséges borforgalmi adatok kiszolgáltatása, az ezen kihágási ügyekben eljárni hivatott hatóságok részéről közvetlenül a kereskedelemügyi, minister urnái kérelmezendő. Megjegyzem még, hogy ezen adatszolgáltatás, amennyiben az kisebb munkával jár, díjmentesen történik, mig, ha az nagyobb munkát igényel, az államvasutak részéről a vasúti díjszabás szerint, minden átvizsgált 1000 rovatlap után legalább egy korona, minden 100 kiirt áruszállítási tétel után pedig legfölebb 50 fillér kirovatolási dij szedhető be. Az 1893. XXIII. törvónyczikkbe ütköző kihágási ügyekben eljárni hivatott I. fokú hatóságok fentiekről haladéktalanul értesitendők. Budapesten, 1904. évi márczius hó 27-én. A minister helyett: Sándor s. k., államtitkár. 4-234. ikt. 1904. III. Gyula város polgármestere és községi elöljárók. Mezei poczkok (egerek) ellen való védekezés. Földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi rendeletét és a mellé csatolt utasítást széles körben leeudő közhirrététel végett közlöm. Gyulán, 1904. évi márczius hó 30-án. Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 22890/VII—4. szám. Földmivelésügyi m. kir. ministertől. Valamennyi törvényhatóságnak. A mezei poczkoknak (egereknek) szakközegeimnek jelentése szerint e folyó évben nagyobb mérvű szaporodása várható. Hogy ezen igy keletkezhető országos csapás már csirájában elfojtható legyen, figyelmeztetem a Czimet, hogy az egórölés ilyenkor, a tél utolsó s a tavasz első hónapjaiban — midőn a kártevők száma még sokkal csekélyebb, hasonlithatlanul könnyebben és kevesebb költséggel eszközölhető, mint később s igy az őszi kalamitás is könnyen megakadályozható. Felhívom ennélfogva a Czimet, hogy az ide mellékelt irtási útmutatás tartalmát a gazdaközönség minél szélesebb rétegeiben terjessze, egyszersmind az érdekelt gazdaközön- sóget figyelmeztesse arra is, hogy a gazda most és ott, ahol azt a gazdaság egyébb viszonyai megengedik legczólszerübben mérgezéssel, vagy hohenheimi fogókkal védekezhetik. Figyelmeztetendők egyszersmind az érdekeltek, hogy a mennyiben a védekezést mérgek alkalmazásával kívánják keresztül vinni, ezen eljárásuknál a m kir. belügyminis- ter ur 104455/1898. szám alatt kiadott körrendeletének határozmányaihoz szigorúan alkal- mazkodniok kell. Budapest, 1904. évi márczius 8-án. A minister megbízásából: T e r v e y Imre s. k., ministeri tanácsos. Rövid útmutatás az egerek irtására. A mezei egerek, helyesebben mondva a földi poczkok okozta károk meggátlása végett szükséges, hogy e kárttevő állatok irtását ne csak akkor (őszszel) kezdjük, a mikor kártételük már megkezdődött, vagy a mikor már annyira elszaporodtak, hogy irtásuk a nagy költség és a szükséges munka miatt igen drága volna, hanem, hogy már akkor fogjunk hozzá, a mikor a fenyegető bajt csekély költséggel és kevés munkával még csirájában elfojthatjuk. E végből a poczokirtó munkálatot a következőképpen kell beosztani. Tavasz végén az aratásig azokon a helyeken irtjuk a poczkot, a melyek szántás alá nem kerülnek. Ilyen helyek a legelők, a kaszálók, a herések, a mindig fölszántatlanul maradó partok, töltések és utmenti részek. Nyáron aratás után az irtást a szántás alá kerülő helyeken folytatjuk, tehát a feltört tarlóban; a cséplés után pedig a kazlak és nyomtató, vagy cséplő szerük helyein. Védekezés a föl nem szántott területen. Ez a védekezés mai nap csak a hohenheimi egérfogókkal történhetik, mert a mérgek alkalmazása egyrészt nehézkes, másrészt
