Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-04-07 / 14. szám
107 Másolat. 4546- VII. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. A II. fokú iparhatóságnak Selmecbánya. Hivatkozással folyó évi január hó 11-én 347. szám alatt kelt felterjesztésére, miheztartás és a kérdést tevő I. fokú iparhatósággal való közlés végett értesítem a Czimet, hogy az országos tanoncziskolai alap pénzkezeléséről és számviteléről 82487—1903. sz. a. kiadott szabályzat sem az 1884 évi 39266. számú rendelettel megállapított iparlajstromok vezetését, sem pedig az 1900. évi 8340f>. számú rendelettel kötelezővé tett törzskönyvi adatszolgáltatást nem érinti, amennyiben a szóban forgó rendelet mellékletét képező II. számú kimutatás csupán az iparigazolrányok és iparengedélyek kiadása után befolyt összegek nyilvántartására és elszámolására szolgál, de nem pótolhatja az egészen más czélból létesített iparlajstromokat és ipari törzskönyvi lapokat. — Budapest, 1904. év márczius hó 7-én. A minister megbízásából: Szterényi s. k., ministeri tanácsos. A hiv. másolat hiteléül: Uferbach s. k., ministeri irodatiszt. 4580. ikt. 1904. IV. Gyula város polgármestere, járási főszolgnbirák és községi elöljárók. Biztosítók mint iparosok. Alábbi ministeri rendeletet tudomás és miheztartás czéljából közlöm Gyulán, 1904. évi márczius hó 23-án. Alispán helyett: Dr. Daimel, várni, főjegyző. Másolat. 17845-VII--1904. szám. Kereskedelemügyi m. kir ministertől. Valamennyi Il-od fokú iparhatóságnak Több biztositó társaság azzal a panasszal fordult hozzám, hogy az iparhatóságok utóbbi időben mind gyakrabban követelik helyi ügynökeiktől az iparigazolvány beszerzését még oly esetekben is, midőn az úgynevezett biztosítási ügynökök egyrészt nem állnak a biztositó társasághoz szolgálati, alkalmazotti viszonyban, másrészt pedig a biztosítási ügyletek közvetítésével, az üzletszerzéssel nem foglalkoznak iparszerüen, vagyis nem űzik azt hivatásszerű állandó kereseti foglalkozás gyanánt. — Tudomásvétel és a jövőben való miheztartás végett értesítem tehát Czimet, hogy a biztosítási társaságok helyi ügynökségei csak abban az esetben tartoznak a kereskedelmi törvény 6-ik §-ában foglalt utalás folytán az ipartörvény rendelkezései alá és tartoznak üzletüket ez utóbbi törvény 4-ik §-ának megfelelően, az iparhatóságnál bejelenteni s illetőleg iparigazolványt váltani, ha a helyi ügynök a biztosítási ügyletek közvetítését í p a r sze- r ü 1 e g vagyis hivatásszerű állandó kereseti foglalkozásként űzik és ebből folyólag, a biztositó társaságtól a szerzett biz'ositásból folyó jutalékon kívül állandó fizetést húznak. — Felhívom Czimet, hogy eme rendeletemet az alája rendelt első fokú iparhatóságokkal is közölje. Budapest, 1904. évi márczius hó 16-án. Hiexony mi, s. k. 4706. ikt. 1904. V. Gyula város polgármestere és járási főszolgabirák. Iparűzése (együttes) több egyénnek. Alábbi ministeri rendeletet tudomás és miheztartás czéljából közlöm. Gyulán, 1904. évi márez us bó 24-én. Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 32244/1903 szám. Kereskedelemügyi m. kir. ministertől. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült esetekből tudomásomra jutott, hogy az iparhatóságok olyan alkalommal, midőn két, vagy több személy közösen folytat ipari, illetve kereskedelmi üzletet, az iparűzési szándék bejelentésénél az igarigazolvány, illetve engedélyhez kötött iparágaknál, az iparengedély kiadásánál, úgyszintén az illető üzleteknek az iparlajstromban való nyilvántartásánál eltérő eljárást követnek. Az egyöntetű eljárás biztosítása czéljából tehát a következőket rendelem el. Ha két, vagy több egyén ipari, vagy kereskedelmi üzlet folytatása czéljából egyesül, erre irányuló szándékukat az iparhatóságnál együttesen tartoznak bejelenteni s az ily képp ugyanazon közös üzlet folytatására egyesülő valamennyi egyénnek iparűzési szándékuk bejelentéséről egy iparigazolvány állítandó ki. Ezen iparigazolvány azonban az ipari, vagy kereskedelmi üzlet közös folytatására egyesülők mindegyikének neve, úgyszintén a közös üzlet-ezégre felveendő. Ugyancsak az iparlajstrombau és az iparosok nevének rovatában a közös üzlet folytatására egyesülők mindegyikének neve a czéggel, mely alatt a közös üzlet folytattatik, feltüntetendő. A fenti eljárás az esetben is követendő, ha az ipartörvény 47. §-ának utolsó bekezdése alapján oly egyének egyesülnek közös üzlet folytatására, kik az előtt valamennyien, vagy kik közül egyesek külön üzlettel bírtak. Miután két, vagy több egyénnek közös ipari kereskedelmi üzlet folytatására való egyesülése esetén az egyesülők iparűzési szándékukat együttesen tartoznak az iparhatóságnál bejelenteni, e bejelentésnél az ipardijak nem annyiszor fizetendők, ahány egyén közös üzlet folytatására egyesül, hanem csak a közösen folytatni kívánt üzlet után egyszer. Mindazon esetekben, midőn az üzlettulajdonosok személyében uj tag belépése, vagy valamely tag kilépése által változás áll be s ily módon a közös üzlet folytatására alakult társaság
