Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-01-21 / 3. szám
- 13 52. ikt. 1904. III. (jyula város polgármestere, járási főszolgabirák és községi elöljáróságok. Budapesti Pasteur intézeti kórkáz. A m. kir. belügyminister ur alábbi rendeletét közhirrótétol s annak értelmében való eljárás végett kiadom. Gyulán, 1904. évi január hó 6-án. Dr. F á b r y, alispán Másolat 126760/1903. IV- a. B. M, sz. körrendelet A budapesti pasteur intézeti kórház létesítése és nyilvánossági jellege tárgyában. (Valamennyi törvényhatóságnak) A vallás és közoktatásügyi minister ur folyó évben 80926. szám alatt kelt átiratában értesített, hogy a budapesti kir. tudomány-egyetem általános kór- és gyógytani intézetével kapcsolatos, Pasteur-intézet IX. kerület Rákos-utczai épületében a védőoltások keresztülvitelére szolgáló helyiségeken kívül a veszett, vagy veszettség gyenujában álló állatok által megmart s a védőoltások czéljából az intézetet felkeresők elhelyezésére és ápolására 150 ágygyal felszerelt kórház is létesittetett. Számba véve azon nehézségeket, melyek az eddig követett eljárás mellett főkóp abból származtak, hogy a veszettség ellenes védőoltásokra szorulók egyéb alkalmas helyiség hiányában az oltások tartama alatt csak a Pasteur-intézettől távol estő Szent-István kórházban találhattak elhelyezést, a mi viszont nemcsak az oltás körüli eljárást nehezítette meg és tette körülményessé, de a fővárosban többnyire tájékozatlan vidékiek és idegenek felelősségteljes gondozásával és felügyeletével úgy a kórház, miut a Pasteur-intózet vezetőségére terhes feladatot rótt: mindenkinek egyaránt érdekében állónak találom, hogy a veszettségellenes védőoltásokra szorulók és ezek esetleges kísérői ezentúl az ezen oltásokat teljesítő intézettel kapcsolatosan felállított s e czélra berendezett kórházbau helyeztessenek el. Az elősorolt indokok alapján ezen kórháznak a „Budapesti Pasteur-intézeti kórház" elnevezéssel 1904. évi január 1-től kezdődő hatálylyal a nyilvánossági jelleget megadtam s az országos botegápolási alap és az államkincstár terhére ápoltjai, valamint az idegen államokban honossággal bírók után felszámítható napi ápolási dijat 1904-re két koronában állapítom meg. Mivel pedig ezen külön Pasteur-intézeti kórház felállításáig a veszett, vagy a veszettség gyanújában álló állatok által megmartak az 1890. évi 82047 számú belügyministeri rendelet intézkedéseihez képest a székesfőváros elismerésre méltó áldozatkészségének igénybevételével az üllői-uti Szent István kórház egyik osztályán nyertek elhelyezést, az imént említett rendelet ezen intézkedését olyan képen módosítom, hogy 1904. évi január 1-től kezdődőleg ezen megmartak a megfelelő oltások végett többé ne a Szent-István kórházba, de egyenesen a IX. kerület Rákos-utczába létesített „Pasteur intézeti kórházba11 küldessenek és utassittassanak, hol úgy a megmartak, valamint esetleges kísérőik rendes betegekként tekintetnek s az utánuk felmerülő kórházi költségek ki által való viselésére és beszedésének módjára nézve az 1898 XXI-ik t.-cz. lesz irányt adó, nem pedig a rendelet szövegében idézett, de most már érvényben nem levő 1875. III. t.-cz. Egyben értesítem, hogy ezen 1890. évi 32047- B. M. sz. rendeletnek intézkedései különösen annak a kísérőkre és szállításra vonatkozó részei — valamint az ez utóbbi tárgyban 1893 évi 71316 szám alatt kiadott és az ezt kiegészítő 15316/1903 B. M. számú rendelet továbbra is változatlanul érvényben maradnak, Budapest, 1903. deozember hó 23-án. T i s z a, s k. 773. ikt. 1904. IV. Járási főszolgabirák, Gyula város |>olgárniesterc és községi elöljárók. Védekezés a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen. Tudomás és közhirrététel végett értesítem Czimeteket, hogy a Füzesgyarmat község határában fellépett ragadós száj- és körömfájás betegség folytán, ezen községet és határát a szeghalmi határhoz tartozó Kereksziget és Töviskes pusztákkal és a dévaványai határhoz tartozó Cserepes nevű majorral együttesen, a 89100—1902. sz. földmivelésügyi ministeri rendelet 2-ik pontjához képest, egy vészkerületté nyilvánítottam. Gyulán, 1904. évi január hó 16-án. Dr. Fábry, alispán.
