Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1904-09-08 / 37. szám

Ad I. és II. A kereskedelemügyi minister ur felhívta figyelmemet azon visszássá­gokra, melyek abból erednek, hogy a közforgalma vasutakat is érintő város-szabályozási ügyekben, á közforgalom érdekei tüzetesebb és szakszerűbb mérlegelésére és érvényesíté­sére nincs kellő alkalom és mód, mivel a szabályozási tervek megállapításánál s egyéb városrendezési ügyekről az érdekelt vasúti igazgatóságok kellő időben értesülést rendszerint nem nyernek. Minthogy a vasúti közérdeknek s a városi érdekeknek összhangba hozatala s ez által későbbi érdekösszeütközések és az egyik vagy másik felet érhető anyagi károk elhárítása felette kívánatos: felhívom a Czimet, csak ad. II., utasítsa a területén létező ren­dezett tanácsú városokat, ad. 1. és II., hogy mindazon esetekben, midőn a város egész ren­dezési tervezetének, általános szabályozási tervének megállapításáról van szó, a város terü­letét érintő, vagy azon átmenő vonalaik által érdekelt vasutak igazgatóságai már az elő­készítő tárgyalások során hallgattassanak meg, hogy ezeknek módjuk legyen vasúti és közforgalmi tekintetekből felmerülhető kívánalmaik és észrevételeik előzetes előterjesztésére. Oly esetben pedig, amidőn részleges szabályozás vagy városrendezés valamely már létező vasútvonalat a tüztávlat határain belül bármiként is érdekelne, szükséges lesz, hogy a határozat meghozatala előtt, az illető szabályozási tervek, vagy rendezési tervezetek köz­lése mellett, az illető vasút igazgatóságának mód adassék arra, hogy esetleges észrevételeit szintén megtehesse. Az esetek bármelyikében is az érdemleges döntésről az érdekelt vasutigazgatóság külön értesítendő és pedig a jogorvoslat módjának és előterjesztése helyének megjelölése mellett. Budapesten, 1904. évi augusztus hó 19-ón. A minister helyett: Széli Ignácz s. k., államtitkár. 13846. ikt. 1904. III. Gyula város polgármestere, járási főszolgabírók, községi elöljárók és járási m. kir. állatorvosok. Piaczra kerülő élő sertések hátsertéje letépésének és lelopásának megakadályozása. A m. kir. belügyminister urnák alábbi körrendeletét közhirrótétel végett kiadom. — Gyulán, 1904. évi augusztus hó 31-én. Dr. Fábry, alispán. Másolat. 50405/111. b. 1004. B. M. számú körrendelet. Piaczra kerülő élő sertések hát- sertóje letépésének és lelopásának megakadályozása. Valamennyi törvényhatóságnak. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" azt a panaszt emelte, hogy a buda­pesti piaczra kerülő élő sertések legértékesebb sértőjét a szállítással elfoglalt hajcsárok, fuvarosok és munkások a sertés hátáról le szokták tépni, illetőleg lelopni. Eltekintve attól, hogy ez állatkínzás s az igy megtópett élő sertésnél a fájdalom következtében egy bizonyos (csekélyebb súly) veszteség áll be, a sertés szalonnája a meg­lépés helyén vörhenyes, kékes színűvé válik és igy ez csak árleszámitás mellett értékesít­hető, e miatt aztán a megtépett sertést nem is igen szívesen veszik. Ez az általános panasz tárgyát képező büntetésre méltó cselekmény pedig ma már elannyira nagy mérveket öltött, hogy ez által épen a legjobb minőségű sertésre irányuló szükséglet is károsodik. A felpanaszolt cselekmény a büntető törvénykönyvbe és pedig annak 418. §-ába ütközik és annak elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 17. és 18. §-ai szerint rendszerint a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik. A serte-tépós sikeres megakadályozása azonban, mi az előadottakhoz képest fontos közgazdasági érdeknek mondható, hatályosan csak úgy lesz elérhető, ha ezen nemzetgazdagságilag káros és büntetőjogilag megtorlandó cselek­ményt úgy a csendőrség és rendőrség, mint a vasúti és hajózási vállalatok, valamint az ellenőrzéssel, felügyelettel, vagy az élő állatok gondozásával megbízott közegek figyelem­mel kisérik és a tapasztalt visszaélést, vagy tudomásukra jutó eseteket megtorlás czóljából haladéktalanul feljelentik. Annak megjegyzése mellett, hogy a közlekedési vállalatok kellő utasítások végett a kereskedelemügyi m. kir. minister ur a földmivelésügyi m. kir. minister ur részéről már átiratilag megkerestetett; részemről pedig egyidejűleg Budapest székesfőváros tanácsa, vala­mint a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya a kellő intézkedések megtételére figyelmeztettek, illetőleg felhivattak: „Felhívom a Czimet, hogy a fentebb érintett okokból és irányban az erre illetékes tisztviselőit és közegeit a panaszolt cselekmény lehető megakadályozása és megtorolhatása czéljából szigorú felügyeletre és lelkiismeretes ellen­őrzésre utasítsa, illetőleg az élő sertések kínzásának és elértóktelenitósónek hathatós meg­akadályozására és a tetten ért hajcsárok, fuvarosok és munkások feljelentésére utasittassa. Önként értetik, hogy ezen ügyben a magy. kir. csendőrség portyázó és őrszemként kivezényelt legénységének és altisztjeinek nólkülözhetlen közreműködése is igénybe veendő s e végből az illető esendői kerületi parancsnokság átiratilag megkeresendő lesz. — Buda­pesten, 1904. augusztus hó 10-én. A minister meghagyásából: Sélley, sk., min. tanácsos.- 258 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom