Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-05-14 / 19. szám
- 149 A gyulavári hid építéséből kifolyó perben a vármegye érdekeinek megvédésére a várm. t. főügyészt utasítottam, a vésztő—szeghalmi ut perében a perköltségeket a közúti alapból kiutalványoztam s a törzskönyvezés újra felvétele végett stb. a kúriai Ítéletet a közig, bizottsághoz áttettem. V. Vegyesek. 1. Általános lelkesedést keltett Békésvármegyében is <3 Felségének koronás királyunknak leirata, melylyel Il-ik Rákóczy Ferencz hamvainak hazaszállítását rendelte el. E királyi tény, mely 0 Felségének atyai szivét s a magyar néppel való együttérzését nemes megnyilvánulásban tünteti fel, csak öregbiti szeretett királyunkhoz való hódolatteljes, tántorithatlan ragaszkodásunkat a legalkotmányosabb uralkodó iránti hűségűnket és szeretetünket, minek törvényhatóságunk is kétségtelenül kifejezést adand s háláját és hódolatát Ö Felsége előtt feliratilag tolmácsolja. 2. Jókai Mórnak az elbeszélő irodalom nagy mesterének, nemzetünk büszkeségének és dicsőségének halála mély részvétet keltett vármegyénkben is. Megnyilatkozott e részvét a lakosság minden rétegében s annak külső jeléül egyesek, testületek, hivatalok gyászlobogókat tűztek ki az épületekre. A törvényhatóság nevében díszes koszorút helyeztettem az elhunyt költő ravatalára s felkérésemre a vármegye főjegyzőjének vezetése mellett dr. Kontúr Béla, dr. Polner Ödön és dr. Polner Aladár törvényhatósági bizottsági tagokból álló küldöttség képviselte a vármegyét a temetésen. Indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottság Jókai Mór dicső emlékezetét a maga részéről is örökítse meg jegyzőkönyvében. 3. Kossuth Lajos halálának 10 éves évfordulója alkalmából a fővárosi egyetem ifjúság kezdeményezésére rendezett kegyeletes ünnepélyre meghivatván vármegyének is, a vármegyénk képviseletére dr. Berényi Ármin várm. bizottsági tagot kértem fel, ki az ünnepélyen megjelent, a törvényhatóság nevében díszes koszorút helyeztetvén Kossuth Lajos sírjára. 4. Mély részvéttel emlékezem meg Nagy Károly várm. bizottsági tag elhunytáról, ki rövid ideig a vármegye főjegyzője, majd hosszabb ideig a vármegyei árvaszék elnöke volt. A megboldogult ravatalára a törvényhatóság nevében koszorút helyeztettem, s a vármegye részvétét személyesen tolmácsoltam az elhunyt özvegye előtt. 5. Az Erzsébet szobor munkái befejezésükhöz közelednek, úgy hogy a szobor a jövő hó közepe táján, kijelölt helyén, a gyulai uépkertben felállítható lesz. 6. A vármegyei közigazgatás ügymenete a legutóbbi közgyűlés óta lefolyt harmadfél hónap alatt is gyors és fennakadás nélküli volt. Munkatorlódás csakis az árvaszéknél észlelhető, hol a fogalmazó személyzet kevésnek bizonyul. A járási főszolgabirák községeiket többször beutazták és a községi ügykezelést ellenőrizték. Én eddigelé Gyoma és Mezőberény községekben ejtettem meg reudszerinti évi vizsgálataimat, s mindkét községben példás rendet találtam. Megyei tisztviselő, illetve alkalmazott ellen egy fegyelmi ügy fejeztetett be s jogerős határozattal : Major István árvaszéki iktató zugiráskodásból kifolyólag dorgálással büntettetett. 7. Az 1903. évi ujonczjutalék sorozása a folyó évi márczius és részben április havában akadálytalanul és kitűnő eredményuyel folyt le. A kivetett 928 főnyi közös hadseregbeli és 259 főnyi honvédségi ujonczjutalék hiány nélkül fedeztetett s ezenkívül még 1058 legény soroztatott be mint fölösleg a póttartalékba. Az 1904-ik évi ujonczjutalék sorozása a folyó hó 24-én veszi kezdetét. Az önkormányzat elemeit a közigazgatásba mindinkább bevonni óhajtván, a sorozó bizottsági polgári elnöki teendők végzésére Csabán Sztraka György, Szarvason Zlinszky István és Szeghalmon Reck Géza vm. bizottsági tag urakat kértem fel. 8. Jelentem végül, hogy február havi közgyűlés óta 3 vármegyei tisztviselő indokolt kérelmére adtam két heten túl terjedő szabadságot. Ezek Debreczeni Károly árvaszéki irattáros, Braun K. járási Írnok és Salacz Ferencz szolgabiró. Gyulán, 1904. évi május hó 12-én. Dr. Fábry Sándor, alispán.
