Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-04-14 / 15. szám
- 114 föl kell használni az irtására. Az ilyen szalmakazlak helyét 25—30 czentimóter mély és ugyanolyan széles árokkal úgy zárjuk körül, hogy a kazalból kifelé igyekvő poczok okve- tetlenül az árokba hulljon. Ez utóbbi oknál fogva szükséges, hogy a körülzáró árok fala igen meredek és egészen sima legyen. Az ilyen árok ásása lehetséges, mert tudjuk, hogy a poczkok csak kötött földön garázdálkodnak. Az ebbe az árokba hullott poczkot azután agyon kell veretni, vagy ahol ezt elmulasztják, ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságban valami hegyes karóval egymás mellett 2 — 3 lyukat fúrnak, hogy e lyukak az árok egész szélességét elfoglalják és hogy az ide-oda futkosó poczok közöttük el ne haladhasson, hanem beléjük hulljon Az igy behullott poczok azután éhen vész. Az elhullott poczkokat, ha az árok lyukai velők megteltek, azután időről-időre eltávolítják, vagy helyükön betemetik és mellettük, ismét az árok fenekén újabb lyukat fúrnak. * Ahol a nyári poczokirtás elmaradt és a ősz elején sok a poczok, ott az őszi vetés és a herósek tábláit szintén a föntebbi módon kell körülárkolni, hogy a poczok e táblákba be ne huzódhassék. Ezzel a háromféle irtó eljárással (a fogóval, a szántáskor való agyonveretóssel és az árkolással), ha mindegyiket idejében és alaposan végrehajtjuk, sikerül a poczkot annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán nem, hanem ősszel sem tesz kárt és megóvhatjuk tőle nemcsak az őszi vetéseket, hanem a jövő évi takarmányt adó heréseket is. Persze a siker teljessége nem egy gazdán, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község összes lakosságának jóakaratán múlik, mert a poczokjárással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. Itt csak a gazdák együttesen való működése biztosítja a sikert s e siker annál nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez az egyesülés. — Kelt Budapesten, 1903. évi április havában. M. kir. áll. Rovartani Állomás. 5238. ikt. 1904. IV. Vármegyei tisztviselőknek, községi elöljáróságoknak, a vármegyei, gyulai s békéscsabai árvaszékekuek és közgyáinoknak. Elhagyott gyermekek védelme, A m- kir. belügyminister ur alábbi körrendeletét tudomás végett kiadom. — Gyula, 1904. április hó 6-án. Alispán helyett: Dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző. Másolat 110532— V. c. 1003. B. M. szánni körrendelet. Dr. Karsai Sándor „Az elhagyott gyermekek védelme" czimü könyvének ajánlása. Valamennyi törvényhatóságnak és valamennyi árvaszéknek. Dr. Kampis János kiadásában megjelenő „Közigazgatási Könyvtár" czimü vállalat legújabb füzetében Dr. Karsai Sándor belügyministeri fogalmazó „Az elhagyott gyermekek védelme" czim alatt rendszeresen egybefoglalta az 1901. évi VIII. és XXL t.-czikket, valamint az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 1903. évi 1/V. c. B. M. számú szabályzatot1) s az ezekben foglalt rendelkezéseket gyakorlati magyarázatokkal látta el, a munkához iromány- és nyomtatványmintákat csatolt, szóval a gyermekvédelem kézikönyvét irta meg. Miután az intézmény életbeléptetésének első idejében ez a kézikönyv a törvények végrehajtásával foglalkozó külső hatóságok kezében igen hasznos útmutató, ennélfogva azt Czimnek és Czim utján a hatóságoknak, hatósági közegeknek, különösen pedig az árvaszékeknek és közgyámoknak figyelmébe ajánlom. E műnek, mely Budapesten a „Közigazgatási Könyvtár" szerkesztőségében (Dr. Kampis János Zöldfa-utcza 17.) jelent meg, bolti ára 2 korona 40 fillér. — Budapest, 1904. évi márczius hó 26-án. A minister helyett: Széli Ignácz s. k. államtitkár. 5321, ikt, 1904. V. (ívnia város polgármestere és községi elöljárók. Méhészeti tanfolyamra pályázat. A m. kir. földmivelésügyi minister ur által kibocsátott alábbi pályázati hirdetményt széles körben leendő közhirrótótel végett kiadom. — Gyulán, 1904. évi április hó 6-dikán. Alispán helyett: Dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző. i) B. K. 1903. óvf. 327. lapon.
