Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-19 / 8. szám
— 67 c) s fentieken kívül a községek mint erkölcsi testületek tekintet nélkül útadójuk összegére, mint közvetlen adófizetők, — a többi adófizetők pedig csak akkor, ha múlt, illetve folyó évi útadójuk összege 200 koronát meghalad. Ezekből láthatólag a vármegyei adóknál, kizárólag csak az útadónál fordulnak elő közvetlen adófizetők, mig a többi adónemek, tekintotnélkül azok ősszegére, kizárólag mind a községeknél (városi adóhivataloknál) fizettetnek. 5. Az útadó katonabeszállásolási, 1 százalékos közigazgatázi és közszükségleti pótadók, az egyenes adók módjára négyeegyenlő részben és pedig minden évnegyed első napján esedékesek s behajtásuk az egyenes adók módjára történik, azon különbséggel, hogy az útadó kivételével, a többi pótadók után sem késedelmi kamat, sem végrehajtási költség nem számítható fel. Az útadó után 5 százalékos kamat és szabályszerű végrehajtási költség jár. 6. A község jegyző nyugdijjárulékok félévenként utólag esedékesek s ezek után az esedékesség napjától számítandó 6 százalékos késedelmikamat számítandó, végrehajtás költség nélkül. 7. A vármegyei pótadók, addig, mig a folyó évre történt adókivetés eredménye, az adózó adókönyvecskéjébe bejegyezve nincsen, a megelőző évi adókirovás szerint fizetendők. 8. Részletfizetések feltétlenül elfogadandók. 9 A községnél fizető adózóktól beszedett adók a megyei szabályrendelettel megállapított mintájú adóbeszedési naplóban vezettetnek be, moly napló szabályszerűen összefűzve, a főszolgabíró által hitelesítve s annak pecsétjével van ellátva. Ezen (napijegyzók) beszedési napló vezetése, az egyenes adó napijegyzékre fenálló szabályok szerint történik. 10. A községi adó főkönyvek, a vármegyei pótadókra nézve, az egyenesadó főkönyv .szabályai szerint vezettetnek. 11. A községek, illetve városi adóhivatal, a vármegyei útadó és pótadókat, az egyenes adókkal egyetemben havonként s azon napon tartoznak a~ kir. adóhivatalba beszolgáltatni, melyet az illető kir. adóhival e czélra rendszeresít, miért is az adófizetési ív czim- lapján a szállítási napok pontosan feltünteteudők. 12. Közvetlenül a beszállítás előtt a községnek az útadó és vármegyei pótadók beszedési naplóit lezárják, azokat keltezik, a pénzkezelők és jegyzők aláírják és a község- pccsótjóvel is ellátott befizetési jegy 662. szám kis fogalmi egyenesadók A.) kíséretében a beszedési napló és fizetési iv bemutatásával szálllitják be a pénzt a kir. adóhivatalba. 13 A kir. adóhivatalok a beszedési naplók megvizsgálása körül, a kir. adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasítások és szabályrendeletek gyűjteménye VII. füzetének 32. §-a értelmében járnak el. 14 A közvetlen adófizetők által teljesített utadófizetósek bevételezése, egy ezen czélra nyitandó adófizetések napijegyzék (2. r. sz. Medián (Egyenesadók D) nyomtatványon történik. 15. A közvetlen fizetők utódjának, a kir. adóhivatalhoz leendő kimutatása, illetve átutalása, az egyenes adók módjára történik 16. A kir. adóhivatalok, a vármegyei számadási ágakról, az 1902. évi 3600. P. M. számú utasítás 22. §-ában megnevezett . Háztartási napló, útalap-napló, vármegyei nyug- dij-alap, napló, jegyzői nyugdíjalap napló és közigazgatási letét naplón" kívül, ez idő szerint még a következő, önálló szaknaplókat vezetik és pedig : katonabeszállásolási alap, kórházi alap, országos tanoncziskolai alap, közművelődési alap, 1848/49. honvódgyámolitó alap, kórházi építkezési alap, halászati alap, hivatalos közlemények alap, szeretetházi alap, alföldi állami müut, bélyegillcték alap, községi állategészségügyi alap, Nagy Márton alap, anyakönyvvezető alap. Endrődi Vida alap, közúti tartalék alap, közszükségleti alap, báró Wodianer és Mikó alap, gyámpénztári alap és árvaletéti alap napló, melyek közül azonban a közigazgatási letét, gymuipénztári és árvaletéti alap naplóban, csak a központi (gyu- lai) kir. adóhivatalnál fordulhat elő kezelés. Különös gond fordítandó tehát arra, hogy az elszámolásnál a naplók fel ne cseréltessenek s minden bevétel és kiadás, azon naplóban számoltassák el véglegesen, melyhez az természetszerűen tartozik, vagy a melybe be, vagy kiutalványoztatott. 17. Szigorő alkalmazkodás végett kijelentem, hogy a kerületi külső kir. adóhivatalok csak az útadó, katonaelszállásolási pótadó, az l százalékos közigazgatási pótadó, a közszükségleti pótadó és jegyzői nyugdijjárulékok bevételezésére vannak kötelezve, ellenben más nemű követeléseket, az állandó illetmények után eső tóritmények kivételével, nem vételezhetnek be, mert gyakran megeshetnék, hogy oly pénzeket vételeznének be, melyek elszámoltatása alispáni intézkedést igényel s egyes sürgős esetekben azt meghiúsítanák. 18. Az úgynevezett gyűjtő-napló vezetése csak a vármegyék szókhelyón'levő kir sdóhivatalokat illeti és igy annak vezetése a külső kir. adóhivatalokra nem kötelező.
