Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-05 / 6. szám
VI. évfolyam Gyula, 1903. február 5 6-ik szám BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési díj egy évre 8 korona. Hirdetési dij minden szó utón 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 1420 ikt. 1903. I. Gyiilavsíros polgármestere és községi elöljárók. Hasított körmü állatoknak forgalmi korlátozása, ragadós száj- és körömfájás betegség uralkodása esetén. A földmivelésügyi magyar kir minister urnák alábbi rendeletét a tavaszi általános állatvizsgálatok mcgejtése előtt tudomás és közhirrététel végett újból kiadom. — Gyulán, 1903- évi január hó 28-án. Dr. Fábry, alispán. Másolat, 89100—III.-2. szám. Magyar királyi földmivelésügyi ministertől. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak (Budapest székesfőváros kivételével.) A ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezés körül teendő intézkedések ügyében a folyó évi augusztus hó 23-án kiadott 69739. számú rendeletemet egyidejűleg hatályon kívül helyezve, a következőket rendelem . 1 Mihelyt valamely községben, (községben, rendezett tanácsú városban, törvény- hatósági joggal felruházott városban) a ragadós száj- és körömfájás fellépte, ha csak egy helyen is megállapittatik, a községi zárlat a község összes hasított körmü állataira, az 1888-ik évi 40000 sz. végrehajtási rendelet 219. §-ban megjelölt intézkedésekkel, haladéktalanul alkalmazandó, tekintet nélkül a fertőzött udvarok, vagy a beteg állatok számára. Az istállózár terjedelmére nézve a folyó évi szeptember hó 12-ón kiadott 79200. sz. ren- deletem mérvadó. Azon esetben, ha a betegség egy udvarban már több állaton fellépett, úgyszintén ha a betegség a községnek különböző fekvésű több udvarában (majorjában, tanyáján, szállásán, pusztáján) már fellépett, a betegség lefolyásának gyorsítása és enyhítése érdekében, a járási (városi) m. kir. állatorvos sürgősön tegyen hatóságának indokolt javaslatot az iránt, hogy az átoltás (mesterséges befertőzés) az 1888. évi 40000. sz. végrehajtási rendelet 223. §-hoz képest, a másodfokú hatóság által mielőbb elrendeltessék, ha a kórlefolyás különben nem súlyos jellegű. Hizlaldákban és tehenészetekben ezen átoltás elmaradhat, ha a hizlalda illetve tehenészet a fertőzött helytől úgy el van különítve, hogy a befertőzés veszélye ki van zárva; hizlaldákban és tehenészetekben az átoltás elrendelésének javaslatba hozatala előtt a tulajdonos okvetlenül meghallgatandó. 2 Ezen betegség megállapításakor a fertőzött község egész területéből és a fertőzött helyhez (udvarhoz, tanyához, majorhoz, szálláshoz, pusztához) öt kilométernél közelebb fekvő községekből vagy rendezett tanácsú városból az 1888. évi VII. t.-cz. 36 §-a alapján haladéktalanul vószkerület alakítandó és a betegség terjedése esetén, az újabb fertőzött helytől 5 kilométernél közelebb fekvő községek vagy r. t. város a vószkerületbe pótlólag bevonandók. Erre nézve a fertőzött község elsőfokú hatósága azonnal jelentést tesz a másodfokú hatósághoz, a törvényhatósági m kir. állatorvos meghallgatása után a fent említett egész területet azonnal vészkerületnek nyilvánítja. Azon esetben pedig, ha a kikerekités a szomszédos törvényhatóságra is átterjed, ezen törvényhatóság első tisztviselőjét a vószkerületnek saját területére nézve, azonnal leendő kiterjesztése iránt egyúttal megkeresi. 3. Vószkerülctből hasított körmü állat még levágás czéljából is csak hatósági engedéllyel bocsátható ki. A vészkerület megalakítása után, a hasított körmü állatokról szóló marhalevelek a vószkerület egész területén haladéktalanul bevonandók a) Fertőzött udvarból (major, tanya, szállás, puszta stb.) egészséges, hasított körmü állat az I. fokú hatóság külön engedélyével és állatorvosi vizsgálat után, de csak ugyan
