Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-06 / 32. szám
A tőzegelés teljes keresztülvitele esetén, hazánk 20 millió lakosa után évente 80 millió mmázsa íekálkomposzt volna termelhető és ennek felhasználásával mezőgazdasági termelésünk értéke évente 200 millió koronával volna fokozható. Ezen hatalmas trágyamennyiség előállítása évente 16 millió mmázsa tőzegalom termelését, nagy kiterjedésű tőzegtelepeink kihasználását és telkesítését, a tőzegipar nagy arányú fellendülésével kapcsolatban sok ezer munkás család tisztességes megélhetését és végül a vasúti forgalom nagyméretű gyarapodását eredményezné. Mindezek természetesen a távol jövő perspektívái, amelyek ilyen méretekben talán soha sem fognak megvalósulni. Mindazonáltal lankadatlanul törekednünk kell ezen eredmények megközelítésére és immár a legfőbb ideje, hogy ez irányban is megtétessenek a kezdeményezés első lépései. Miután a tőzegelés elterjesztése első sorban a mezőgazdaságot és mezőgazdasági ipart érdeklő elsőrendű közgazdasági feladat, természetszerűleg egyesületünkre hárult a kezdeményezés joga és kötelessége. Igazgató-választmányunknak erre vonatkozó határozatai alapján egyesületünk a következő intézkedéseket hajtotta végre: 1. Felterjesztést intézett a m. kir. földnpvelósi ministerhez, tétessen államköltségen hazánk különböző szőlőtermő vidékein nagyszabású fekáltrágyázási kísérleteket, segélyezze a hazai tőzegtermelóst és elősegítse a jó és olcsó tőzegszóró klosettek beszerzését. 2. Felterjesztést intézett a kereskedelmi ministerhez uj tőzeggyárak létesítése, azok állami segélyezése, a tőzegpor és alom fuvardíj tételeinek leszállítása és annak érdekében, hogy a magyar államvasutakon tőzegszóró klosettek állíttassanak be. 8. Belügy- és honvédelmi ministerekhez a végből, hogy a rendelkezésük alá tartozó kórházak, fogházak, kaszárnyák és egyéb nyilvános épületekben a tőzegklosetteket rendszeresítsék4. Közös működésre, az eszme hathatós pártolása és terjesztésére szólította fel Magyarország összes gazdasági egyesületeit. 5- A tőzegelési eljárás ismertetése czéljából egy gyakorlatias müvet Íratott, mely immár nyomtatásban is megjelent. Ezen munka, teljesen gyakorlati szempontból kiindulva, ismerteti a tőzeg fekál- komposzt termelési módozatait, a tőzegelés közegészségügyi, mezőgazdasági és közgazdasági hasznait, a mai tapasztalatokhoz képest pedig elég tüzetes és megbízható felvilágosítást nyújt a városi komposzttelepek berendezése, valamint azok befektetése és üzemköltségeiről. Azt hisszük, hogy a tőzegelés alkalmazásának és rendszeresítésének kérdésében a városok t. közönsége ezen tanulmánynak jó hasznát veheti. Egyesületünk tehát ezen közérdekű törekvés megvalósithatása czéljából megtette mindazon kezdeményező lépéseket, amelyek a jelenlegi körülmények között czélszerüeknek látszanak. Mindezek eredményekép az illetékes ministeriumok támogatása esetén reméljük, hogy úgy a gazda, mint a városi közönség mihamarabb közvetlen meggyőződést szerezhet a tőzegelés rendkívüli előnyeiről és ennek nyomán a városok saját jól felfogott közegészségügyi és fináncziális érdekeikből kifolyólag is támogatni fogják a mezőgazdáknak a termelés fokozására irányuló törekvéseit. Ezen közérdekű törekvésünk megvalósításában azonban nem nélkülözhetjük az érdekelt törvényhatóságok jóakaratú és hathatós támogatását. Különösen nagy jelentőségűnek tartjuk ugyanis a városok és a nagyobb községekben a tőzeg rendszer behozatalát, és amennyiben az érdekelt hatóságok törekvéseinket magukévá teszik, bizonyára módot fognak rá találni, hogy ezen eszmének propagandát csináljanak és annak saját hatáskörükben érvényt is szerezzenek. Tekintettel tehát a tőzegelési rendszernek az előbbiekben kifejtett közgazdasági és közegészségügyi előnyeire, tisztelettel felkérjük, hogy egyesületünk ezen közérdekű törekvését magáévá tenni és azt saját hatáskörében erélyesen támogatni méltóztassék oly formán, hogy e kérdés beható tanulmányozása, valamint tanácskozás tárgyává tétele iránt, az alkalmas intézkedéseket mihamarább megtenni szíveskednék. Kérelmünk teljesitésének reményében maradván Budapesten, 1902 évi deczember hó 1-ón. Kiváló tisztelettel : az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nevében: gróf Dessewffy Aurél s. k., elnök. Forster Géza s. k., igazgató. Rubinek Gyula s. k, ügyvezető-titkár A másolat hiteléül: Zajzon s. k., főigazgató. _____' 13 306. ikt. 1903. IV. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere és községi elöljárók. Védekezés a ragadós száj és körömfájás ellen. Tudomás és közhirrététel végett értesítem Czimeteket, hogy Füzesgyarmat községben járványos jelleggel feliépet ragadós száj és körömfájás állati betegség miatt ezen községben — 255 —
