Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-09 / 28. szám
,8 8**í- 230 KIIRT C Z I K K. Békésváfmcgye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1903. óvi május hó 30-án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből 228. bgy., 6998. ikt. sz. 1903. A vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete Arad sz. kir. város közönségének és a siketnémák államilag segélyezett iskolája felügyelő bizottságának megkeresése segélyezés iránt, továbbá a felügyelő bizottságba két tag beválasztása tárgyában A vármegyének közszükségleti alapja, melynek jövedelméből az iskola czél- jaira segélyt szavazhatna meg, csak az 1903—1905. években fog beszedetni a létesítésre megszavazott pótadóból s az alap felhasználásáról alkotott vármegyei szabályrendelet szerint az alapnak csak a kamat jövedelme használható fel, az első évi pótadóösszeg pedig csak az 1904. óv végén fog kamatot hozni s eddigi határozatok szerint már arra is halaszthatlan kiadások vannak előirányozva s a vármegyének más alapja, melyből segélyezhetne, nincsen; ez idő szerint tehát az iskola czéljaira mit sem szavazhat meg. Tekintve azonban azt a nemes czólt, melyet az iskola maga elé tűzött és hogy a vármegyéből jelenleg is a 35 növendék között 8 van az iskolában, az 1900. évi népszámlálás adatai szerint pedig még vagy 50 ilyen tanköteles korban levő siketnéma gyermek vár oktatásra a vármegye területén. A törvényhatósági bizottság felszólítja a vármegyebeli községek képviselőtestületeit, hogy a községben illőséggel biró 7—15 év közötti siketnóma gyermekeknek a siketnómák államilag segélyezett aradi iskolájában leendő elhelyezéséről gondoskodjanak. A nevezett iskola ugyanis szervezeti szabályzata órrelmében első sorban aradi, azután arad —csanád és békés vármegyei siketnéma gyermekek felvételére kötelezett. Az 1898. évi XXI. t-cz 8. §-a a) és b) pontjai értelmében pedig az illetőségi községek feladata a siketnómák neveléséről 7 éves korukon túl gondoskodni. Bókésvármegyében minden községnek van szegényalapja, a neveltetési költségek tehát annak terhére róhatok. A községek ezen feladatának teljesítését a törvény rendelvén el minden egyes esetben, midőn tartásdijért folyamodó bókésvármegyei illetőségű, vagyontalan siketnóma gyermekre vonatkozólag, az iskola felügyelő bizottságától felszólítást kap, tartozik az illetőségi község a törvényen alapuló kötelességének haladéktalanul eleget tenni. Ezt megtagadó határozatai ellen az iskola felügyelő bizottsága az 1899. óvi 51000. B. M. számú szabályrendelet 4. §-a értelmében felszóllalással élhet, melynek során fokozatos felebbezésnek s panasznak van helye. Ezenkívül tekintve, az iskola felügyelő bizottsága, Arad város közönsége s a vallás- és közoktatásügyi minister ur rendeletében foglaltakat, melyek szerint az iskola fenntartása s további fejlesztésével járó tetemes anyagi áldozatokat viselni nem képes, az intézet fenntartása pedig nemcsak humanistikus kötelesség, hanem nemzetgazdasági s társadalmi érdek is, mert ezen szerencsétlenek a társadalom hasznos tagjaivá kópeztetnek ki, a törvényhatósági bizottság felhívja az összes vármegyebeli községeket, hogy úgy a maguk részéről megszavazandó adományokkal, — mint a közönség körében eszközlendő gyűjtés utján igyekezzenek az első sorban a községekre háruló feladatot előmozditani s az elesettek neveléséhez általában segédkezet nyújtani. Végül a törvényhatósági bizottság az iskola felügyelő bizottságába, mint az iskola pártolója, dr. Zöldy János tiszti főorvost s Benka Gyula szarvasi iőgim- náziumi igazgatót választja be. Erről feliratilag a vallás- és közoktatásügyi ministert, a vármegye területén a gyűjtés foganatosítása s időszakonkénti ellenőrzése végett a vármegye alispánját, Arad sz. kir. város közönségét. Gyula város polgármesterét s a községi elöljáróságokat, dr, Zöldy János főorvost és Benka Gyula főgimnáziumi igazgatót s a siketnómák államilag segélyezett aradi iskolájának felügyelő bizottságát értesíti. Kmft Kiadta: Kiss László, várm. II-od aljegyző.
