Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-02 / 27. szám
4 Elbocsátás. Kilépés. Felmondás a segéd- személyzetre nézve. Kendbiintetés. Fegyvergyakorlat. 9. §• Az alkalmazott a munkából hótközben kölcsönös megegyezés esetén kiviil csakis az ipartörvény 94. §-ában felsorolt és a jelen §. 4. bekezdésében, továbbá a 14. §-ban körülirt esetekben bocsátható el. A segéd elbocsátásának ezen eseteiben a munkaadó gondoskodni tartozik arról, hogy az általa elbocsátott segéd munkakönyvét helyesen kiállítva, a megszolgált bérrel együtt, az elbocsátáskor megkapja. A munkából hétközben viszont a segédszemélyzet sem léphet ki, a munkaadó beleegyezése nélkül. Ez alól való kivételnek csakis az ipartörvény 95. §-ában felsorolt esetekben lehet helye, a mikor a munkából kilépő segéd munkakönyvé a kilépés bejelentését követő nap déli 12 órájáig a segédnek kiadandó. Ha a körülmények és viszonyok úgy hoznák magukkal, hogy a munkát hétközben elhárithatlan akadály, pl. elemi csapás, vagy a munkaadó akaratától egészen függetlenül, önhibáján kiviil bekövetkezett körülmény, mint hatósági intézkedés, per stb. miatt félbeszakítani kellene, vagy azt folytatni nem lehetne, ez esetben a munkaadó, a már tényleg kitöltött munkaidőre járó bérnek azonnali kifizetése mellett a segédszemélyzetet -- a rajzolók és pallérok kivételével — egészben, vagy részben elboesájthatja. 10. §. A pallérokkal, gyakornokokkal, rajzolókkal szemben a felmondási idő kölcsönösen 15 napban, segédekkel szemben pedig ellenkező megállapodás hiányában, kölcsönösen 8 napban állapittatik meg. A munkaadó azonban jogosítva van a rajzolót és pallért két heti munkabér, mint végkielégítési összeg kifizetése mellett, felmondás nélkül azonnal elbocsájtani. Ezen rendelkezés alól kivételt képeznek az építési tervek önálló elkészítésével és épitésvezetéssel állandóan megbízott rajzolók, akikre, mint fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottakra nézve, a felmondás határideje 8 hónap. Az elbocsátás, valamint a kölcsönös felmondás azonban csak a heti kifizetés alkalmával, illetve vasárnap előtt történhetik meg. Az 1884. évi XVII. törvenyezikk 94. §-ának a) b) c) d) g) és h) pontjaiban felsorolt esetekben, nemkülönben, ha a rajzoló, vagy pallér a vele kötött szerződést megszegi, a munkaadó jogosítva van a rajzolót és pallért felmondás és kártérítés nélkül bármikor azonnal elbocsátani. Az ipartörvény 94. §-ának e) és f) pontjaiban említett esetek bekövetkezése miatt előálló felmondás nélküli azonnali elbocsátás eseteiben azonban az elbocsátottnak járó munkabére kiadandó. 11. §■ Az az alkalmazott, aki munkáját a hét valamelyik napján elhagyja és ezt elfogadható módon igazolni nem tudja, az iparhatóság által a munkaadó kérelmére az ipartörvéuy 159. §-a alapján visszahozatható, kötelessége teljesítésére szorítható, sőt ezen felül még 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető ; a hét munkában töltött előző napjaira esedékes béréből, illetőleg fizetéséből azonban a munkaadó levonásokat nem eszközölhet. 12. §. Ha a segédszemélyzet valamely tagja, mint tartalékos katona, vagy mint honvéd a törvényszerű hadgyakorlatokra behivatik, ezen behívás a munkaszerződést meg nem szünteti, de a gyakorlat idejére munkabér nem jár. 13. §. Minden segédnek munkakönyvvel, vagy ideiglenes igazolvány nyal ellátva kell lenni. Munkakönyv.
