Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
A budapesti hentes ipartestület által felhozottak indokolt volta elől el nem zárkózhatván, tekintettel arra, hogy a mészáros és hentes ipar a gyakorlatban csakugyan nem azonos és az egyik iparág a másikat nem öleli fel, figyelemmel végül arra, hogy az 1884. évi XVII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 29266—1884. F. I. K. szám alatt kiadott rendelet 2. §-a midőn a képesítéshez kötött mesterségeket felsorolja, a mészáros és hentes ipart külön-külön említi fel: a kereskedelmi és iparkamarák véleménye alapján az eddigi álláspontot feladva a hatóság utján utasítom az elsőfokú iparhatóságokat, hogy azon mészárosokat, akik a mészáros iparra szóló iparigazolvány alapján a hentes ipart is folytatják, zárt határidő alatt hivja fel, miszerint ha a hentessóget továbbra is űzni szándékoznak, arra külön iparigazolványt váltsanak. Önként értetődik, hogy az ilyen mészárosoknak, ha a mészáros ipar folytatására szükséges képesítést igazolják, a hentes iparra jogosító iparigazolvány az 1884. évi XVII. t.-cz. 47. §-a értelmében külön képesitós igazolása nélkül kiadandó. Budapesten, 1903. évi április hó 23-án. Láng. s. k- 188 J3372. ikt. 190.-t. VIII. Gyula város polgármestere, járási főszolgabirák, a marliarakodó vasúti állomásokhoz kirendelt rendes és helyettes szakértők és községi elöljáróságok. Sertésszállitás belföldön és Ausztriába, tekintettel a sertésvészre. A földmivelósügyi m. kir. miniszter urnák folyó hó 1-ón kelt 30600. számú alább rendeletének másolatát tudomás és közhirrótétel végett kiadom. Gyulán, 1903. évi május hó 13-án Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 30(100/111-2. szám. Földmivelósügyi m. kir. ministertől. Körrendelet. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának. Egyes vidékeken a folyó évben is gyakran előfordult, hogy az Ausztriába való szabad behozatalból kifejezetten kitiltott vagy egyébként forgalmi korlátozás (szomszédos község) alatt álló területekről származó sertések az ilyen tilalom, vagy korlátozás alatt nem álló területre belföldre irányított marhalevéllel áthozva és mielőtt még ezen állatok az utóbbi szabad területen legalább 30 napon át tartattak volna, vagyis még mielőtt ezen állatok, tekintettel az 1898 évi 9300. számú rendelet 17. §-ában a sertósvószre nézve megállapított 30 napi megfigyelési időre, az utóbbi szabad területről származóknak tekinthetők volnának, a szabad területről ismételve uj marhalevél váltása után és ilyen módon az eredeti származási hely elpalástolásával a tilalom ellenére Ausztriába továbbtartás végett küldettek engedély nélkül s ezen szállítmányokkal a sertósvósz ismét elhurczoltatott. Múlt évi május 5-ón kelt 31530 számú körrendeletemmel már felhívtam Czimedet, hogy a sertéskivitel érdekeit veszélyeztető ezen visszaélések megakadályozása iránt hathatósan intézkedjék. Amidőn tehát ezúttal újból utalok azokra a súlyos következményekre, a melyek a helyenként ismétlődő ezen visszaélésekből első sorban a sertéstenyésztők nagy kárára beáilanak, felhívom Czimedet, hogy ezen visszaélések gyökeres megszüntetése iránt a hivatkozott körrendeletem értelmében ezúttal haladéktalanul a következő irányban tegye meg a legszigorúbb intézkedéseket: 1. Idézett körrendeletem b) pontjára utalva, arra utasítsa a marhalevélkezelőket, hogy a midőn sertésekre uj marhalevél kiállítása iránt felhivatnak, az uj marhalevél kiállítása előtt mindenkor szerezzenek maguknak alapos meggyőződést arról, vájjon az e czólból beszolgáltatott régi marhaleveleken kimutatott eredeti származási helyek nem e az Ausztriába való szabad behozatalból kitiltott vagy egyébként forgalmi korlátozás alatt levő területeken vannak-e. a mely esetben az uj marhalevelek belföldre irányítással kiállíthatják ugyan, de a mennyiben a fél hitelesen nem igazolhatná azt, hogy ezek a sertések a szabad területen már legalább 30 nap óta egyfolytában tartattak, az uj marhale.vól felső szélére okvetlenül jegyezzék fel a régi marhalevél kiállításának helyét, napját és számát, valamint azt is, hogy az állatok Ausztriából kitiltott vagy egyébként is forgalmi korlátozás alatt álló helyről származnak. 2. Továbbá arra is utasítsa a marhalevólkezelőket, hogy abban az esetben, ha marhalevél beszolgáltatása nélkül kérik tőlük a marhalevél kiállítását, mint saját tenyésztésű állatokra, előbb okvetlenül alaposan győződjenek meg arról, vájjon a szóban forgó állatok az illető félnek tényleg saját tenyósztóse-e ? 3. Utalva az 1888. évi 40000. számú végrehajtási rendelet 17. §-ára szigorúan figyelmeztesse a marhalevélkezelőket, hogy marhalevelet általában ki nem állíthatnak és nem irányíthatnak, mielőtt még nincs biztos tudomásuk az állatoknak az illető községben létéről, egészségi állapotáról és arról, hogy az állatok az illető félnek már tényleg birtokában és jogos tulajdonában vannak és hogy mi módon jutott a fél az állatok tényleges birtokába.
