Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-25 / 39. szám
225 sok kevesbedése folytán a tiszta nyereség 100201 korona 75 fillérről 104697 korona 52 fillérre, az osztalék-százalék 2-35 °/0~ról 2-45 %-ra emelkedett. Az első alföldi gazdasági vasút múlt évi forgalma 3'/2 % tiszta haszonnal záródott. A közgyűlés a nyereményt a tartalékalap gyarapítására fordította. Az 1903—4. évi közúti költségvetés elkészült és külön tárgyként terjesztetik az a tekintetes törvényhatósági bizottság ezen gyűlése elé. Ezen költségvetésbe a rendszeriuti kiadásokon kívül a következő nagyobb építések költségeinek biztosítására vettem fel fedezetet, úgymint a mezőberényi úgynevezett kereki Ilid építésére a törvényhatóság e tárgyban hozolt határozatához képest 80000 koronát, a gerla—békési ut földmunkáira 18000 koronát, ugyanezen ut kőpályájának kiépítésére 25000 koronát; a szeghalmi hid újra építésére 1903-ra 50000, 1904-re szintén 50000 koronát; a gádorosi Klinker útépítésre 6520 koronát. Ekként uj építkezésekre a költség- vetésben a törvényhatósági bizottság előbbi utasításaihoz és a pénzügyi terjeszkedés lehetőségéhez képest az 1903. évre 83000, az 1904. évre pedig 96520 korona vétetett fel. A költségvetésüeg ekként fedezetet uyerő szükségleten felül azonban még több kötelezettsége van a vármegyének, mely kötelezettségei előző határozatain alapulnak, részben már teljesített s egyelőre kamatozó kötvényekkel kifizetett munkálatokra vonatkoznak. így a folyó évi tavaszi közgyűlésen elhatároztatott a köröstarcsa—körösladányi útszakasznak és a füzesgyarmati állomási útnak kiépítése, mire 180000 korona szükséges ; még tavaly kimondatott a békési hid átépítésének szüksége, erre 140000 korona kell ; a gerla—békési ut kiépítésére nem elégséges a költségvetésbe felvett 33000 korona, pótolni kell azt még 80000 koronával; az Orosháza—pusztaföldvári ut építési költségeiből beváltandó a fedezetül adott 100000 koronás kötvény. Mind e szükségletekre 500 ezer korona kell a költségvetési fedezeten túl. Hogy kötelezettségeinknek eleget tehessünk s másrészt a kitűzött programmot megvalósíthassuk, 500000 korona kölcsön felvétele szükséges, mire nézve külön teszek javaslatot. E rovatban jelentem végül, hogy a vármegyei távbeszélő-hálózat tökéletesbitése czéljából a törvényhatóság tavaly elhatározott anyagi hozzájárulásával a folyó év nyarán egy uj vonal építtetett ki Kondoros és Mezőberény között és egy uj silicium bronz huzal feszittetett ki a gyula—mezőberény—szeghalmi vonalon. Az Aradmegvével való összekapcsolás költségei biztosítva vannak, o részben való határozatunk azonban még nem nyerte meg a kereskedelmi miniszter ur jóváhagyását s így az összekapcsolás még nem volt foganatositható. V. Vegyesek. A vármegyei közigazgatás menete a lefolyt 4 hónap alatt gyors és fennakadás nélkül való volt, csupán a vármegyei árvaszéknél az előadó személyzet kebelében előfordult betegülési esetek hátráltatták az ügyintézés rendes menetét úgy, hogy a felszaporodott hátralékok feldolgozására kisegítő munkaerő alkalmazásáról kellett gondoskodnom. Dr. Martos gyulai ügyvéd tisztb. árvaszéki ülnökkel egyeztem meg a törvényhatósági bizottság utólagos jóváhagyásának fenntartásával, hogy az árvaszék hátralékos ügyeinek feldolgozásáig a kisegitő ülnöki teendőket végzi. Az előirt ellenőrző vizsgálatok a községekben a járási főszolgabirák által foganatosíttattak és megtörtént a vármegyei pénztáraknak havonként bizottságilag való megvizsgálása is. A vármegye községeinek ügykezelését s a szolgabirói hivatalokat a szeghalmi, szarvasi s részben a gyulai járásban megvizsgáltam s a tapasztalt hiányok eloszlatása iránt rendeletileg intézkedtem. A vármegyei tisztviselői kar kebelében egy változás fordult elő, nevezetesen Dr. Bucskó Korjolán várni, számtiszt és tb. alszámvevő Gyulavárosi árvaszéki ülnökké választatván meg, állásáról lemondott, helyére a vármegye főispánja Papp Endre számgyakornokot helyettesítette. Seiler Elek csabai szolgabiró betegsége tartamára a szolgabirói teendők végzésére Petneházy László békési gyakornokot rendeltem ki, megbizváu őt a kihágási ügyekben való Ítélkezéssel is, a súlyos beteg vármegyei levéltárnok helyettesítésével pedig Schmidt Iván tb. főszámvevőt bíztam meg. Fegyelmi eljárás törvényhatósági tisztviselő ellen uem volt folyamatban. Az 1900. évi népszámlálás adatait a m. kir. központi statisztikai hivatal feldolgozva, a folyó év junius havában közrebocsátotta. Nem tartom érdektelennek a Békés vármegyére vonatkozó adatokat az általános statisztikából feldolgozva, itt közölni és az azokban észlelhető jelenségekről és a belőlük levonható következtetésekről röviden megemlékezni. Békésvármegye népessége az 1900. év deczember hó 31-én 278.731 lélekből állott. 1890-ben a megye lakosainak száma 259-205 volt, a 10 évi szaporulat tehát 19526, százalékban
