Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-18 / 38. szám

- 208 ­202/1902. eln. szám. II. Békésvármegye törvényhatósági bizottsági tagjainak. Békésvármegye törvényhatóságának 1903. évi költségvetése egybeállittatván és a várm. állandó választmány folyó évi szeptember hó 17-én tartott ülésében tárgyaltatván, az 1886. évi XXI. t.-czikk 17-ik szakaszának rendelkezéséhez képest a költségvetés kivonatát s az állandó választmány véleményét azon megjegyzéssel közlöm, hogy a költségvetés a folyó évi október hó 7-ik napjára kitűzött közgyűlésen fog tárgyaltatni. A költségvetés, valamint annak mellékletei az idézett törvény értelmében a vármegye főjegyzőjének hivatalos helyiségében közszemlére kitétottek. Egyesek a költségvetésre észrevételeiket a közgyűlést megelőzőleg 5 nappal az állandó választmánynak beadhatják. Végül megjegyzem, hogy az említett napon megtartandó közgyűlésen a költségvetésben kitüntetett szükségletek fedezésére, mint eddig is minden évben 1%-os vármegyei pótadó kivetése iránt is határozat fog hozatni. Gyulán, 1902. évi szeptember hó 17-én. Dr. Fábry Sándor, ________ alispán. II I. A várni, állandó választmánynak határozati javaslat alakjába íoglalt véleménye Békésvármegye 1903. évi költségvetése tárgyában. Tárgyaltatott a törvényhatóság 1903. évi közigazgatási és gyámhatósági szükségleteinek költségelőirányzata, ezzel kepcsolatban a várm. pénztári és számvevői tisztség államosítása folytán szükségessé váló költségvetési változtatásokra vonatkozó 98763/11—1902. számú belügyministeri rendelet, továbbá Hegedűs Lajos vármegyei levéltárnoknak és a vármegyei háziszolgák fizetés felemelés iránti kérvénye. A bemutatott és az 1886. évi XXII. t.-cz. 17. §-a alapján összeállított költség- előirányzatot a törvényhatósági bizottság 234369 korona szükséglet 206415 korona fedezet és 27954 korona fedezetlen hiánynyal elfogadja és- helybenhagyja, a hiány fedezetére, 28992 korona összegben, a már évek óta szokásos l()/0-os törvényhatósági pótadó kivetését elhatározza. A tisztviselő, segéd- és kezelőszemélyzet fizetésének és lakbérének fedezetéről szóló I. rovatból a fentebb hivatkozott belügyministeri rendelethez képest a vármegyei számvevőségek és pénztárak államosításáról szóló 1902. évi III. törvény alapján, az e szak­ban alkalmazott tisztviselők és 1 dijnok javadalmazására szolgáló összegek, összesen 25920 korona összegben kihagyattak, mig a többi vármegyei tisztviselő és a segédszemélyzet tagjainak javadalmazása a folyó évhez képest változatlan összegben irányoztatok elő. A szolgaszemélyzet fizetése és lakbére czimü II. rovatot, a belügyministeri rendelet ide vonatkozó részének daczára is, a törvényhatósági bizottság változatlan összegben állapítja meg, mert a jelenlegi szolgaszemélyzet eddigelé sem volt elégséges a székház kibővítése folytán a megszaporodott hivatali helyiségek ellátására és tisztán tartására, pedig elegen­dőnek épen nem tartható és már a folyó évi költségvetésének tárgyalása alkalmából is két uj szolgai állás rendszeresítését határozta el a törvényhatóság, ezeknek fizetését azonban a belügyminister ur pótjavadalmazásként nem utalványozta, tehát újólag oly kérelemmel fordul a belügyminister úrhoz, hogy hivatkozott számú rendeletének A., II. pontjában foglaltaktól elállva, a két szolgai állás javadalmazása és ruházatára szolgáló 1610 korona összegnek az 1903. évi költségvetésben való benhagyását engedje meg, annál is inkább, mert igaz ugyan, hogy a vármegyei pénztár és számvevőségnél felmerült szolgai teendőket 2 különböző szolga végezte, de csupán czélszerüségi szempontból, illetve e hivatalok tagolt elhelyezése folytán volt ekkép, mivel az egyik szolga a pénztári hivatal teendői mellett az irattári, a számvevőségi szolga pedig a főíspáni irodai szolga teendőit is végezte és igy a két hivatalnál lényegben csak egy szolga volt alkalmazva, minélfogva a két szolgai állásnak az előirányzatból való kihagyása és ezen állások megszüntetése esetére, a szolgaszemélyzet ezen teendők ellátására képtelenné válnék. A szolgaszemélyzet ruházatára vonatkozó III. rovatot, tekintettel a fentebb elmondottakra és arra, hogy az 1903. évben a több éves ruhadarabok nagyobb mennyi­ségben váltak esedékessé, 840 korona több kiadással állapítja meg. A hivatalos helyiségek bérére vonatkozó IV. rovatot a folyó évihez képest változatlanul elfogadja és helybenhagyja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom