Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-15 / 7. szám

— 40 a tavasszal előállható árviz veszedelmének elhárítására szükségesek, nevezetesen utasítottam az I. fokú hatóságokat, hogy a magán és községi védmüvek érdekében tett óvintézkedéseket szigorúan ellenőrizzék, az esetleg szükséglendő közerő akadálytalan kiállítása, az árviz elleni védekezés során rendelkezni hivatott községi elöljárók, illetve a közigazgatási tisztviselők működési körébe beosztandó árvédelmi vonalak és szakaszok kijelölése iránt intézkedjenek.

Az 1200000 frtos útépítési kölcsön terhére előirányzott építkezések befejeztetvén, miután ezen alapnak külöu való kezelését a számadás könnyebbsége és áttekinthetőbb volta tették szükségessé és indokolttá, ezen külön kezelésre pedig most már szükség nincs: az 1200000 forintos alap külön való kezelését beszüntettem és az alap állagát, összesen 42176 kor 79 fillért a vármegyei közúti alaphoz csatoltam.

Az öcsöd—tiszaföldvári út átvételének ügye még ezen közgyűlésre sem volt előkészíthető, miután a községnek a hozzájárulás tekintetében hozott határozata elkésetten csak a mai napon érkezett be hozzám.

A tervezett békés—vésztői h. é. vasút létesítésére nézve az e részben kiküldött bizottság a mátra—körösvidóki vasutak igazgatóságával lépvén összeköttetésbe, ez közgyűlésén kilátásba helyezte a tervek átdolgozását, ha annak költségét fele részben a vármegye viseli, E részben a megkeresés máig se érkezett a megyéhez, minek folytán a társulatot megsürgettem elhatározása közlésére. Azt kell hinnem, hogy a társulat késlekedésének oka abban rejlik, hogy legközelebb kerül a törvényhozás elé a helyi érdekű vasutakra vonatkozó uj törvényjavaslat, a minek ismerete előtt a társaság az uj vonal építése ügyében elhatározó lépések megtételétől vonakodik.

V. V c g y e s e k.

i vármegyei közigazgatás a lefolyt időszak alatt is gyors és fennakadás nélkül való volt. A vármegyei központi hivatalok 1900. évi ügyforgalmát a következő számadatok tüntetik fel. Az alispáni hivatalnál beiktattatott az általános iktatóba 24882 drb., (1899-ben 28656), a közigazgatási bizottsági iktatóba 2018 (2105), a kihágást iktatóba 547 (561), a közigazgatás bírósági panaszosok iktatójába 15 (12), a központi választmányi iktatóba 77 (83) ügydarab, összesen 26539 (31417).

Az egyes bizottságok üléseikben a következő számú jegyzőkönyvi határozatot hoztak : a törvényhatósági bizottság 937-et, a központi választmány 19 darabot, az állandó bíráló választmány 3, a fegyelmi választmány 13, a tiszti nyugdijintézeti igazgató választmány 55, az igazoló választmány 9, a közkórházi bizottság 30, a kórházi építkezési bizottság 108, a közművelődési bizottság 9, a községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya 47, a földmives iskolai bizottság 12 határozatot. A vármegyei árvaszéknél beiktattatott az 1900. évben 19384 ügydarab, (1899-ben 19877.)

A feltüntetett számadásokból látható, hogy a beiktatásra kerülő darabok száma általában az alispáni hivatalnál közel 4000-rel kevesbedett, ami annál is inkább szembeötlő, mert a köz- igazgatási hivatalok ügyforgalma más vármegyében mindenütt évről-évre rohamosan emelkedik. Az általános tapasztalattal szemben említésre méltó kedvező eredménye ez azon intézkedéseknek, a melyeket a közigazgatási ügyvitel egyszerűsítése érdekében hosszabb idő óta, főképen pedig a lefolyt évben foganatosítottam és a melyek leginkább a felesleges jelentések és levélváltások kiküszöbölésére, az ügyeknek gyors és érdemleges elintézésére, a lehető közvetlenségre irányulván, üdvös hatásukat máris éreztetik. A vármegye tisztviselői kara szorgalommal és dicséretes pontossággal végezvén munkáját a közigazgatás egyszerűsítésére irányuló munkában eredménnyel működik közre.

A vármegyei pénztárakat a fennálló szabályok értelmében bizottságilag, ismételten és mindenkor váratlanul megvizsgáltam és rendben levőnek találtam.

Megvizsgáltam a múlt év folyamán az összes községek ügykezelését és a vármegye és Gyula város árvaszékét is és ez utóbbi vizsgálatok eredményéről a közigazgatási bizottsághoz jelentést tettem.

A vármegye tisztviselő karában két változás fordult elő, u. m. Heks Miksa vm. állatorvos törvényhatósági m. kir. állatorvossá neveztetett ki és továbbra is a vármegyéhez osztatott be. Vármegyei állása a törvény értelmében megszűnt. Szathmáry Sándor árvaszéki nyilvántartó és tb. árvaszéki ülnök pénzügyi fogalmazóvá neveztetvén ki, állásáról lemondott és az jelenleg áll betöltés alatt.

Törvényhatósági tisztviselő ellen fegyelmi ügy nem volt folyamatban.