Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-13 / 24. szám
— 181 természetes összeverődését szintén föl kell használni az irtására. Az ilyen szalmakazlak helyét 25—30 czentiméter mély és ugyanolyan széles árokkal úgy zárjuk körül, hogy a kazalból kifelé igyekvő poezok okvetlenül az árokba hulljon. Ez utóbbi oknál fogva szükséges, hogy a körülzáró árok fala igen meredek és egészen sima legyen. Az ilyen árok ásása lehetséges, mert tudjuk, hogy a poczkok csak kötött földön garázdálkodnak. Az ebbe az árokba hullott poczkot azután agyon kell veretni, vagy ahol ezt elmulasztják, ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságban valami hegyes karóval egymás mellett 2 — 3 lyukat fúrnak, hogy e lyukak az árok egész szélességét elfoglalják és hogy az ide-oda futkosó poezok közöttük el ne haladhasson, hanem beléjük hulljon. Az igy behullott poezok azután éhen vesz. Az elhullott poczkokat, ha az árok lyukai velők megteltek, azután időről-időre eltávolítják, vagy helyükön betemetik és mellettök, ismét, az árok fenekén, újabb lyukat fúrnak. Ahol a nyári poezokirtás elmaradt és ősz elején sok a poezok, ott az őszi vetés és a herések tábláit szintén a fönnebbi módon kell körülárkolni, hogy a poezok e táblákba be ne huzódhassók. Ezzel a háromféle irtó eljárással (a fogóval, a szántáskor való agyonvere- téssel és az árkolással), ha mindegyiket idejében és alaposan végrehajtjuk, sikerül a poczkot annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán nem, hanem őszszel sem tesz kárt és megóvhatjuk tőle nemcsak az őszi vetéseket, hanem a jövő évi takarmányt adó heréseket is. Persze a siker teljessége nem egy gazdán, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község összes lakosságának jóakaratán múlik: mert a poezok- járással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. így csak a gazdák együttesen való működése biztosítja a sikert s e siker annál nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez az egyesülés. — Kelt Budapesten, 1901. április hava közepén. M. kir. áll. Rovartani Állomás. írásbeli intézkedésekre fentartott hely 8373 ikt. 1901. IX. Járási főszolgabírók, Gyulavóros polgármestere és községi elöljárók. Távollevő hadkötelesek névsora. A gyulai sorozó járásban nyilvántartott 16 óv óta távollevő hadkötelesek névjegyzékét nyomozás és eredmény esetén a gyulai járás főszolgabirájának azonnali értesítése végett közlöm. Gyulán, 1901. évi május hó 26-án. Dr. F á b r y Sándor, alispán. Névjegyzék a gyulai járásban nyilvántartott 16 év óta távollevő véd- kötelesekről: Nagy Ferencz, Matuska József, Farkas Zsiga Lajos, Máté Sámuel, Kállai György, Nagy János, Hrabovszki János, Asztalos Antal. Györffy János, Tóth Mihály, Sál Ferencz, Szeli János, Popa György, Schvarcz Emánuel, Tulkán János, Krizsán Mihály, Anton György, Ottlokán György,, Anion Péter, Kiss Illés, Jusztin György, Petroj György. Gyulán, 1901. évi április hó 26-án. Lukács Endre, főszolgabíró. 10894. ikt. 1901. X. Aiiyakönyvvezetők. Csiky Lajos müve. Az alábbi ministeri rendeletet tudomás végett közlöm. Gyulán, 1901. évi junius hó 9-ón. Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 50629/IX. szám. M. kir. belügyminister. Körrendelet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Csiky Lajos debreczeni ev. ref. theologiai tanár az iránt folyamodott hozzám, hogy „A rokonság és sógorság ágainak és izeinek számítása — tekintettel a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t.-cz. 11. és 17. §-aira — czimü munkáját az állami anyakönyvvezetők figyelmébe ajánlom. A kérdéses mü az anyakönyvvezetőkre nézve is hasznos tudnivalókat tar- tartalmazván, felhívom Czimet, hogy erre az anyakönyvvezetők figyelmét hívja fel. Megjegyzem azonban, hogy szerzőnek a „Családi Értesítő" mikénti kiállítására nézve az állami anyakönyvvezetők részére adott útbaigazításai koraiak s nem követhetők, mert a kérdés kormányhatóságilag még szabályozva nincs. A füzet ára 1 korona 20 fillér s a szerzőnél rendelhető meg. Budapesten, 1901. évi május hó 24-ón. A minister helyett: Széli Iguácz s. k., államtitkár.
