Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-30 / 22. szám
így ól a gabonafutrinka lárvája eleinte a tarlón. Ha azt feltörik, akkor addig, mig ismét zöld gabonát nem kap, rovarokkal és egyébbel ól, de ha akár a feltört árpatarlóba, akár a tarló mellett lévő földbe vetett búza kikelt, akkor a csócsároló ennek megy neki és vele is úgy bánik, mint előbb láttuk Az árpatarlóba vetett búzában foltonkint fog jelentkezni ; ellenben az árpatarló melletti búzatáblákon leginkább az árpatarló feló eső széleik mentén látható, mert a csócsároló ott vándorol be. S ez a magyarázata annak, hogy az árpatarlóba, vagy a melléje vetett őszi buzavetés miért pusztul. E csócsároló, a gabonafutrinka lárvája, teljesen megnőtt korában majdnem kétszer akkora hosszú, mint a bogara, de felével vékonyabb. Feje barna, hátát (a nyakát is beleértve) hosszában tizenkét tojásdad alakú és szintén barnaszinü paizsocska fedi, a mely azon módon kisebbedik, mint a hogyan egyre kisebbednek a csócsárolónak egyes testszelvényei. A csócsároló ugyanis a feje táján a legszélesebb, holott teste vége felé kissé vékonyodik- A test alsó vége fehéres szinü. A csócsároló pusztitó munkája csak nagy télen szünetel, a mikor a föld fagyott; de enyhe napokon még télen is „csócsárol“-ja a vetést. Tavaszszal, a mikor ő maga is megnőtt, még nagyobb és szembeötlőbb mértékben pusztít és pusztítását majdnem május elejéig, középéig folytatja. Kártékony volta azonban csak addig tart, a mig a vetés szárba nem indul, tehát a mig meg nem erősödik annyira, hogy sását a csócsároló nem éri el, vagy már nem bir vele. Ilyenkor, ha teljes kifejlődéséig még szüksége volna némi táplálékra, csak azzal a sással ól, a mely közel esik a föld színéhez. De ezzel már nem tesz nagyobb kárt. A megnőtt csócsároló földbe húzódik, ott bebábozódik és mikor a gabona- nemüek szeme megduzzadt és tejesedni kezd, akkor már mint teljesen kifejlődött bogár a föld szinóre kerül, hogy kártételét itt újra úgy kezdje meg, mint ezt már elóbb láttuk. A gabonafutrinka kártétele helylyel-közzel igen nagy lehet. A hol nagyon is szokásos, hogy búzát- árpa után vessenek, vagy a hol a búza az árpa mellé kerül, ott nemcsak száz, hanem ezer holdnyi buzavetés is tönkre mehet. Ezt a szomorú tapasztalatot éppen hazánkban szereztük, kivált azokon a helyeken, a hol az árpa termesztése újabban szép virágzásnak indult. Ilyen helyen nagy kárt tesz a gabonafutrinka az árpában is, de az utána következő őszi vetésben is. Irtására, ha már kárt tesz és azt még jókor ősszel vesszük észre, mielőtt a kár nagyobb mértéket öltött volna, ajánljuk a dohányluggal (thanaton-nal) való permetezést. Tudjuk már, hogy a kártevő eleinte foltonkint kezdi pusztitó munkáját: ez oknál fogva tehát nem kell egyebet tenni, mint valamely szép derült napon meg kell permetezni a dohánylug 3 százalékos oldatával a fertőzött folt összes gabonatövét és a folt körül is még vagy két méternyi szélességben. Ha a csócsároló az igy megmórgezett gabonasásból eszik, elpusztul. Hogy a permetezés sikeres legyen, kell, hogy az napos és száraz időben történjék; esős időben, ha az eső a növényről a dohánylugot lemossa, nem érünk czólt. Gondoskodni kell, hogy a kipormetezett anyag bőven, de ne pazar módon jusson a fertőzött foltokra. Hol a fertőzés kisebb, ott megteszi a jó szolgálatot a közönséges háti permetező (peronoszpora-permetező) ; nagy gazdaságokban és nagy fertőzés esetén, hogy a munka szaporább legyen, fogatos permetezőt kell alkalmazni. A dohánylug (thanaton) ilyen rovarirtó czólra biztosan egyelőre csak a Magyar Dohánykereskedelmi Részvénytársaságnál (Budapesten, V., Erzsébet-tér 15 ) kapható; az 5 kilogrammos doboz ára 6, az 1 kilogrammosé pedig 2 korona. 100 liter vízre 3 kg dohánylug szükséges és egy holdnyi egészen fertőzött területre körülbelül 300—400 liter dohánylugos oldat kell. Ha korán kezdjük a védekezést, akkor kisebbek a fertőzött foltok és igy kevesebb anyag is fog elfogyni. A védekezés második módja a gabonafutrinka elszaporodásának megakadályozása. Ez abból áll, hogy kalászost kalászos után és legkevésbbó búzát árpatarlóba ne vessünk. Okát a bogár életmódjában láttuk. A ki árpatarlóba őszszel búzát vet, az nagyon jól gondoskodik e bogárról, mert mig a bogár az árpakalászból megél, addig a csócsároló az őszi vetésben tanyázhatik. A hol pedig a búza az árpatarló mellé kerül és a hol a gabonafutrinkától okozott kártétel gyakori, de a föld nem igen pajoros, ott tanácsos a fertőzött tarlót elóbb sertéssel gyakran megjáratni, hogy az a csócsárolót összeszedje, mielőtt ez az uj vetésbe átvándorolna. Ugyanezt kell tennie annak is, a ki búzáját árpatarlóba kénytelen vetni. írásbeli intézkedésekre fentartott hely- 163 -
